Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)
Néprajz - Limbacher Gábor: Gyógyítóasszony a Karancs-hegy lábánál a 20. század utolsó évtizedében
Koplányi néni, fölösleges, má ne jöjjön Mondom mi lesz velem főorvos úr, hát a lábam nem hajlik, bot nélkül nem tudok menni! Majd a sárga föd meggyógyítja, aszonta. És akkor, mikor én kijöttem onnan, (...) én olyan különöset ériztem, hogy énnekem semmim nem fájt! Láttam is, a lábam is úgy hajlott. Minden, teljesen jól ériztem magam, és azóta semmi fájdalmam nincs. Mikor időváltozás volt, én majd megbolondultam, annyira fájt a lábam, de most már jöhet a hó is, meg a jég is csak ne jöjjön -, de én nem érizek semmit a lábamra." A fentiekből már körvonalazódik a Karmaiménál működő gyógyulási modell, melynek lényege saját szavaival: "Ha hited van gyógyulsz, ha nincs, nem gyógyulsz. (...) Aki szót fogad a Jóistenkémnek, az mind meggyógyul, amit mondanak. De van utasítás is, olyan is van. (gy: Milyen utasítás?) Valakinek rendelnek [az égiek] olyan füvekből [gyógynövény], olyan is van. Vagy a gyomrával szenved vagy mittudomén. Akkor megmondom, milyen fii a neve, de énnekem nem szabad kihagyni semmit." Tehát a gyógymód lényege az Isten felé fordulás, lelki ráhangolódás, a hit ereje, égi manna "vétele" és olykor materiális gyógyszerként az égi pártfogóktól kapott gyógynövény "recept", illetve a Hasznosi Szentkút vize. Gyógyításának az orvostudományéval ellentétes szemléleti alapját jól mutatja a következő példa is, amelyben szintén a materiális eszközökkel szemben a hit erejét hagyta érvényesülni, amikor is a bevezetni kívánt fogadási napokon kívül is "segített" a betegen. "Szlovákiából vót két asszony, tudták, hogy nem fogadja Mária néni, aszongya egyik harmincnyóc éves asszon vót, de azé ő mégis elment (...) a kisfia vasakba vót berakva vagy mibe, mittudomén. Azt mikor elment a Mária nénihö, aszonta a Mária néni, hogy azonnal lökdössék le a vasakat róla, mer arra nem szükséges. Azt akkor nagyon siratott az édesanyja, hogy olyan, hogy úgy megsegítette a Szűzanya, hogy a vasakot le kellett róla lökdösni, azt akkor jó érizte magát a fia." 1 6 A következő, Karman Istvánnétól hallott gyógyítási eset mellett, a tevékenységével kapcsolatos világképéről is hallunk, melyben sajátosan szerveződnek és transzponálódnak a mindennapi élet információi. "Atombesugárzás van aszongya Szentatyám, és a kinti mérget nem bírják a gyerekek se. Mert a kinti méreg aszongya sugaras, vegyszeres, ólmos. Azt nem bírják. Az a sok fiatal is, aszongya szem Heg is onnan indul ki. A TV-től. Nem bírják, (gy : A TV sugárzását ?) Igen. (...) Most is egy vak kislányt, mind a két szemivel megvakult, múlt héten hozták hozzám, szlovák kislány. Es megnyitották a szemét [az égi pártfogói], mer má be vót esve neki. Má orvosok azt mondták, minden megbénult." Egy másik magamondta esetben egy májrákos beteget "gyógyított" meg. "Lemondtak az orvosok róla. Az asszonykát meggyógyította Szentatyám. Visszakerüli az üzletbe. (...) Itt vót nálam a héten is, gyönyörű szép asszony lett. Semmi baja a májának. Kövér lett, mind a hal! De még a helyét megláthatod, kicsi halvány rózsaszín, hogy milyen nagy baja vót." Máskor "halálos beteg" kislányt hoztak 16. Adatközlő: Tóth Jánosné (Ld. 12. pont) 211
