Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)

Néprajz - Limbacher Gábor: Gyógyítóasszony a Karancs-hegy lábánál a 20. század utolsó évtizedében

látomást élt át. melyben Jézus jelent meg két tanítványával. Mindezt beav atottságaként értelmezte ő is. hogy ez "annak a jele. hogy összeköttetésbe vagyok ve/ük. Először álomba, aztán nappal is összekapcsoltak engöm." Gyógyítóasszonyunk égi mannájához hasonlóan, mikor Vidács Mihály halott édesanyjával "találkozott" az is "mennyei eledelt" vett magához, hogy megerősödjék. Említettük, hogy gyógyítóasszonyunk Jézustól élet vizét kapott elhivatásakor, s ez - majd még látni fogjuk gyógyítási elképzeléseiben is fontos szerepet kap. Az. "élet vízi" Vidács Mihály látomásaiban is megjelenik. Túlvilági utazása során egy virágos mezőn lányokat látott, majd meghall kislányukat, akik az élet vizével oltották szomjukat. Egy barany ai füvesembernek, Dallos Laci Ferdinándnak a századfordulón álmában egy fehér ruhás alak jelent meg és szólította föl füvekkel történő gyógyításra. Megemlítjük még a századunk első felében tevékenykedett gyógyítóembert. Dóczi Istvánt is, akinek baj megállapító, gyógyító tudása eredetét, forrását az. őrangyalok adták, akik éjjeli álomban megmondták, hogy "így meg így gyógyifj" * 1975. évi gyógyulását és elhiv atását követően, időnként "mennyei utasítás" szerint följárt imaórát tartani ismerősei körében a közeli Karancs-hcgy középkori eredetű búcsúskápolnájához. Imaórák alkalmával karfájása megszűnt Egyik imaórához kapcsolódik a kiválasztottsági tudatát is jól tükröző csodás élmény sora. amely bői a Szűz Máriával való szerepazonosság érzése látszik Kiválasztottságának visszacrcdcztetésc hasonlatos az. ősi-i gyógy ítóember fölfogásához, aki tudományát szintén még "fogantatása előtt" ny erte Istentől, sőt, aki már Krisztus fclfcszítésckor ott állott a kereszt alatt, mint az. igaz Isten szolgája. Karmannéhoz lejött a Szentek Istene cs azt mondta: " Mától fogva az enyém vagy, Jézus az én szent Fiam. En kiválasztottalak még anyád méhében úgy. hogy még senkit az élők közül" Mély álmot adva rá. megmutatta, hogy a Karancs-hcgy fölött van "lakosztálya". "De akkor elragadtatás vöt rajtam, nem. szóval nem vótam itt mindég. Mind aki elalszik mélyen, oszt vittek. Fogták a kezem, oszt vittek föl." "Gyógyulását" követően amikor csak tehette, ment föl a hegyre imaórát tartani, s ezen alkalmakra fehér ruhába öltözött, mert égi sugallat szerint csak így tarthatta. Nyilvánvaló párhuzama ez a papság liturgikus öltözékének Szobrokat is adományozott a kápolnába, és díszítette, valamint takarította is a helyet ismerősei segítségével. "Térdig érő hó vöt. mi akkor is mentünk (...) akkor karácsonyra mentünk díszíteni. Vittük a karácsonyfát, mindent." 1981. Űrnapkor is a Karancsra zarándokolt ki. ahol "megjelent" neki a Szentlélek "gyönyörű fiatalként, fekete papi ruhában, hátra fésült hajjal Mária a Szentlélek Egyistened vagyok" - mondta, s búcsúzáskor "mint a madár", emelkedett föl. Jelenése helyét zöld fű jelezte. 8. Egy magyar szentember. Orosz István önéletrajza Kiadta BÁLINT Sándor Budapest, 1942 19-21. p.; DÖMÖTÖR Tekla: Egy baranyai iüvesember arcképe. 274. p. In: KISS Mária (szerk.): folklór és Tradíció 1 Budapest 1984. 271-277. p., GRYNAEWS Tamás: "I.áiomasok" - túlvilági élmények a mai magyar népi szájhagyományban. 147-152. p. In: ERDÉLYI Zsuzsanna: Boldogasszony ága Tanulniánvok a népi vallásosság köréből. Budapest 143180. p. 207