Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)
Néprajz - Lengyel Ágnes: Életkori szokásokhoz kapcsolódó imádkozási gya-korlat és vallási cselekmények egy Nógrád megyei településcsoportnál
hamarabb ugye, szabadul az ö bűneitől." Evangélikusoknál nem találtunk adatot arra. hogy a haldokló mellett imádkoztak volna. Virrasztás alatt végezhettek másfajta tevékenységet, például tollat fosztottak, hogy "el' legyünk foglalva". Katolikusok a halál beállta után a betegágy mellett, gyakorta a fájdalmas rózsafüzért végezték. A haldokló mellett szentelt gyertyát égettek vagy bal kezébe tették, jobb kezébe pedig feszületet adtak, amit a haldokló megcsókol, ha még tudatánál van. Ha a gyertyát és feszületet nem tudja tartani, hozzátartozója segít. A hozzátartozók gondoskodtak arról, hogy a haldokló felvehesse az utolsó kenetet. illetve evangélikusoknál arról, hogy úrvacsorát vehessen. Az utolsó kenet felvétele előtt a pap meggyóntatja, majd megáldoztatja a beteget, majd két kezét, lábát és homlokát megkeni a "szent kenettel" s közben az egyház által előírt szöveget és imát mondja, majd kezét a haldokló mellett lévő, szenteltvizet tartalmazó pohárba mártja, s egy fehér "szalvétában" törli meg. A pap hangosan elmondja a Miatyánkot, a családtagok magukban imádkoznak. Evangélikusoknál az utolsó kenet funkcióját úrvacsoraosztás tölti be: "Gyovónás van. Nálunk csak úgy kérdezi a pap, hogy vallod-e magad bűnösnek, akkor köll mondani, hogy vallom. Meg megbocsátassze, ha valaki megbántott? Megbocsátok. Vagy, hogy hisszük, hogy az Úrjézus. Akkor arra megin köll felelni, hogy hisszük. Három ilyen felelet van. Oszt utána akkor imádkozik a papocska a beteg mellett. Megáldja az ostyát, megáldja a bort, oszt akkor magához- veszi az IJrjézus testét és vérét. " 9 3 Katolikusok a halott mellé helyezik az égő szentelt gyertyát. Evangélikusoknál a "halottak lábaihoz vagy fejéhez állított viaszgyertyákat" a már emlegetett 1707-es Rózsahegyi zsinat megtiltotta. 9 4 Terényben az a szokás alakult ki, hogy a halott mellett éjjelente lámpát égettek. A halál beálltát harangszó adja hírül. Terényben, ha a faluból hal meg valaki, mindkét templomban harangoznak neki, egyik órában a katolikusok, másikban az evangélikusok. Katolikus templomban evangélikus halottnak "lélekváltást nem csendítenek", azaz a kis harang nem szól. Ha "ember" (férfi) hal meg, akkor három "verset" harangoznak a nagy haranggal, ha asszony, akkor két "verset" és utána mindkét esetben "mindvei egy verset". Evangélikusok férfi halottnak először a nagy harangot, asszonynak pedig a középsőt húzzák s azután az összessel harangoznak, ki hány "verset" rendel. Ha halottért szól a harang a katolikusok mindig imádkoznak legalább egy fohászt, de gyakrabban a Miatyánkot és Üdvözlégyet. Evangélikusok harangszókor nem imádkoznak. Temetésig minden nap harangoznak a halottért. A halálhír vétele után a rokonság, jóismerősök a halottas háznál gyülekeznek, s katolikusoknál a templomi előimádkozó vezetésével végzik a "fájdalmas" olvasót, a "Mindenszentek lilániáját" és halottas énekeket énekelnek. Evangélikus halott mellett ugyancsak énekelnek, imádkoznak. Az egész éjszaka tartó virrasztás csak a múltban fordult elő. Jelenleg kb. este 8-9 óráig imádkoznak együtt. 93. ERDÉLYI Zsuzsanna 1976. 72. p. 94. RAFFAY Sándor 1933. 26. p. 194
