Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)

Történelem - Zólyomi József: Az Engelsdorfer család leszármazási táblázata

Az örökösödési szerződést. mely 1802-ben jött létre, egy korábbi tanulmányunkban már ismertettük 1

4 A/t gondolnánk, hogy a több évszázados örökösödési szokás, mely szerint a legidősebb fiú veszi át a gazdaság irányítását, a családtagoknak, a fiatalabb testvéreknek beletörődést, megfellebbezhetetlen tudomásul vételt jelentett. A levéltári források arról vallanak, hogy több év is eltelhetett amíg a testvérek, örökösödésre igényt tartó pereskedésük után, kénytelenek voltak a megváltó/hatatlant elfogadni. A püspöki hivatalhoz küldött levelekből arra is következtethetünk, milyen volt a kapcsolat a szülők és gyermekek között, a megélhetést biztosító örökség miatt. A legtöbb hivatalos fogalmazványt, szerencsénkre, éppen az Engelsdorfcr család peres ügyeire találtuk meg. amelyben János György, a gazdaság örököse, arra törekszik, hogy öccsét Antalt az örökösödésből teljesen kizárja. Az. alábbiakban c beadv ányokból idézünk részleteket "Az egész község jól tudja, hogy én fiatal éveim óta szorgalommal és munkámmal kifejlesztettem a néhai atyám gazdaságát (amely 20 esztendővel ezelőtt nem jövedelmezett annyit mint amennyi adósság volt rajta). Nem így testvérem. aki már 15. évében mesterségei (takácsnak tanult ZJ) tanult, az idötájt sok kiadásunk is volt rá és a gazdaságból egyáltalán semmit sem vállalt magára. A gazdaság gyarapítása éppoly kevéssé tulajdonítható néhai atyámnak, mint testvéremnek. mert neki (a/, atyjának - Zi) egyetlen törekvése a borral való kereskedés és az ide-oda járás volt. amin nagyon sokat veszített és mindig csak adósságokat csinált. A gazdálkodásból épp oly keveset vállalt magára, mint testvérem. Mindez arra késztetett, hogy miután megházasodtam, atyámmal egy szerződést kössek, ami hat személy jelenlétében a következő feltételek alapján történt meg: 1-ször: hogy én atyám halála után az egész gazdaságot átveszem és a testvéremnek abból 300 forintot kifizetni tartozom készpénzben. 2-szor: hogy én a véres verejtékkel jól beállított szőlőskertet néhai atyámnak átengedem, az első évben megmunkálni segítem, azonban annak hasznából nem részesedek, mert ö azt az adósságok kifizetésére tartja fenn magának Mindamellett köteles voltam a gazdaság fele jövedelmét néhai atyámnak haláláig átengedni. () pedig a fél gazdaság és a jó szőlőskert egész jövedelmét nem az adósságok kifizetésére fordította, hanem borkereskedésre, amin ő egy évben 125 forintot veszített és csak adósságokat csinált. A kontraktus biztonságában én megkétszereztem szogalmamat a gazdaság javítására. beleépítettem feleségem csekély örökrészét, új pincét, hátsó szobát, kamrát, istállót építettem 10 darab jószág részére.... Amikor néhai atyám látta felemelkedésemet. megbánta a kötött szerződést, elégette azt és egy másik írásos egyezséget készített velem, amely halála után ismét az egész gazdaságot rám hagyományozta. Azzal a feltétellel, hogy testvéremnek abból én 400 forintot készpénzben kifizetek, lakodalmát, amely nekem 46 Jormtba került, fedezem, az apámnak viszont amíg él 34. ZÓLYOMI József: 1990. Adutok a Nógrád megyei német telepítésű falvak történetéhez 1848-ig In: Egyesületek, iskolák, nemzetiségek Nógrád vármegyében a 18-20 században. Salgótarján, 1990. 16