Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)
Történelem - Tyekvicska Árpád: A bíboros útja (Mindszenty József "kiszabadítása" 1956-ban)
Marton Mihály „leugrott a gépkocsiról és az első dolga az volt, hogy a tanácsházán kintlévö népköztársasági címert leütötte ". A tanácsháza előtt összeverődött tömegből ekkor „egypáran kiváltak, bementek az épületbe és kabátjánál fog\'a kihúzták onnan Hovcmyecz elvtársat (A falu tanácselnökét - a szerz.), elvitték a hangos híradóhoz és követelték, hogy mondjon le. A kényszernek engedve Hovanyecz elvtárs le is mondott. " - idézte fel 1957-ben a történteket a községi párttitkár. Ezzel a tumultuózus jelenettel vette kezdetét a forradalom a Rétsági járásban. A jelenlévők ekkor, valóban forradalmi módon és körülmények között, megválasztották a falu forradalmi tanácsát, majd a fiatal Marton biztatására 100-150-en gépkocsikon Rétságra vonultak és a laktanya előtt követelték az elfogottak szabadon bocsátását. A nyomásnak engedve Garamiék a csoport cgv részét - elsősorban a közelben lakókat - el is engedték. 2 3 Huszonnyolcadikán Vácról és Balassagyarmatról érkezett küldöttség, akik arról tudósították az ezred állományát, hogy náluk már az események előrébb tartanak. 2 4 Természetes, hogy ezek a hatások megindították a laktanyában is a forradalmi erjedést. A legénység és a tisztek között egyébként is voltak budapestiek, akik fokozott érzelmekkel és figyelemmel fordultak az oltani események felé. Az elfogott fiatalok és az érkező küldöttségek által kifejtett propaganda megtette a hatását: huszonhatodikától az ezred döntő többsége érzelmileg már a forradalom oldalán állt. Október 28-án nagy változások játszódtak le az országos politikában is. Délután Nagy Imre elmondta emlékezetes beszédét, amelyben átértékelte az addig ellenforradalomként aposztrofált eseményeket. Éjjel tizenegy óra előtt pedig clhang23. A csoport, mely a salgótarjáni szénmedence felé igyekezett, Diósjenön keresztül érkezett a járási székhelyre. Rétságon letartóztatták őket, a velük hozott több ezenivi röplapot elégették, és mindannyiukat az alakulat kultúrtermébe zárták. Kezdetben szoros, majd naprólnapra lazuló őrizetben voltak, az első napok után gyakorlatilag már szabadon mozogtak a laktanyán belül, sőt, egy forrás szerint ők rombolták le a laktanyában lévő felszabadulási emlékművet is. - Többségüket, miután a járási osztály ÁVII-s nyomozói felvették személyi adataikat, a páncélos parancsnokság ügyeletes tisztjének parancsára, október 29-én felvitték Dunakeszire és Budapestre. - Később Hovanyecz Béla és családja a laktanyában kapott ideiglenes menedéket a népharag elől - NML NMB B. 172/1959 Vizsgálati dosszié, 30. p. - Periratok, 46-56., 83., 100., 216-232., 282., 294., 305 p. 24 A váciak - mintegy félszázán - dr Kristóf Béla polgármester megbízásából jöttek, és három harckocsi támogatását kérték, hogy a közeli Máriaudvaron megtámadhassák a szovjet üzemanyagbázist. Garamiék azonban elutasították őket - Balassagyarmaton, szintén a megyei vezetés utasitására, a járási pártbizottság október 27-én megszervezte a forradalmi tanács választását. A kis polgárvárosban azonban a járási tanács nagytermében összegyűlt üzemi, intézményi küldöttek már ekkor túlmentek a megtartva-változtatni akaró akaraton és valóban forradalmi vezetést választottak a város és a járás élére. Másnap, három tagú küldöttség indult a közeli Rétságra, majd imien továbbmenve Vácra, hogy tájékozódjon az ottani fejleményekről. Rétságon tárgyalást folytattak az ezred vezetésével is. likkor adhatták át Garami Lajosnak azt a balassagyarmati felhívást, amely azután, másnap hajnalban, a rétsági járási forradalmi tanács kiáltványának mintájául szolgált - Periratok, 100., 346358. p. - Váci forradalom, 12. p. - NML NMB B.584/1958 152
