Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)

Történelem - Csáky Károly: "... Feltűnést nem keresve, csupán használni akarva dolgozott..." (Gyürky Antal élete és munkássága)

népet. Nevezetesen az alsó phbelyi tanító. Rotharides János egy más felvidéki társával Král Jánossal a két Prihelyen és a három Palojtán a népet comunismussal izgatva fellázították. Halálfővel ellátott zászlókkal vonullak egyik faluból a másikba, a hol a harangokat félrevertették, a községek ládáiból kivetették az úrbéri táblákat s azokat nyilvánosan megégették. A néphez mely nem csak az izgatás, de pálinka által is mámorossá vált szónoklatokai tartottak,.."

7

3 A történetekről Laszkáry Miklós értesítette Majthényi alispáni, aki a csendbiztossal s négy pandúrral kiküldte a kerületi szolgabírót, Majzik Sándor. A szolgabíró a foglyokat Palojtán a harangláb előtt őriztette, maga pedig a parókián hallgatta ki a tanúkat. Itt az egyik azt állította, hogv Král akasztással fenyegette az urakat. Král viszont védte magát, hogy nem ez volt értelme szavainak. Erre Majzik "»No úgymond majd felakasztalak tehát én! Hibajte Hlapci obestye ho« (Rajta legények akasszátok fel!)! Ezzel kitódullak a harangláb felé. s ott kötelet kötöttek Král nyakába, melynek másik végét egy gerendához erősítik, s nagy lármát csapnak, hogy ott fog függni mások elrettenlő példájára. Az elöljárók s néhány higgadtabb, kik a zenebonába részt nem vetlek, a paphoz szaladtak, hogy az Istenért ne engedje elcsúfítani és megszentségteleníteni az ö haranglábukat, mer! ez a falura nézve is elviselhetetlen szégyen, inkább már valahol az erdőben, valami fán költesse fel ölel a szolgabíró, ha éppen arra érdemes" 7

4 A történetíró második kötele Vácon jelent meg 1882-ben. Az. előszól 1881 decemberében Garamkövesdcn keltezte Gyürky. A könyv első fejezetében az 18501860 közli időszak politikai viszonyait elemzi. A világosi fegyverletétel után Hontba is bevonult a császári katonaság. Az alkotmányos tisztikar, Boronkay Lajossal az élen így visszavonult. "A zsandárok olvassuk a könyvben alig foglalták el a megyében állomásaikat, azonnal megkezdték működésüket. Az ő feladatok volt: elfogni azokat, akik a forradalomban tevékenyen részt vetlek, elfogni azokat, akik ellenszenvet nyilvánítottak az új viszonyok ellen, kutatni elrejtet! fegyverek, Kossuth bankók és forradalmi jelvények, forradalmi időbeli nyomtatványok után..."

7• így fogták cl Boronkay Lajost. Pongrácz Istvánt és másokat ígv lett egyre több idegen - cseh és német hivatalnok Hont megyében is. A Bach-korszak alatt kétszer utazott át a király a megyén. 1853-ban Nagyoroszi felől jött Ipolyságra, s innen ment a bányavárosokba. 1857-ben pedig onnan jött Ságra, s folytatta útját tovább, Balassagyarmat felé. A fogadtatás hasonló lehetett, mint azt Arany János megírta balladájában. A szemtanú itt így emlékezett erre: "A király Jogadása itt mind két esetben hideg volt. Hivatalosan ugyan mindent megtettek. hogy azt lehetőleg ünnepélyessé tegyék, de az egész ünnepélyen mindenüti meglátszott az erőltetés és meglátszott a közönség nyomott hangulata".

1

6 73. Uo. 288 p. 74. Uo. 284. p. 75. GYÜRKY: 1882. 18 p. 76. Uo. 25. p. 139