Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)

Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai

Aligha volt Balassagyarmatnak híresebb és a posztra méltóbb képviselője az Országgyűlésben, mint 1861-ben, Madách Imre személyében. Hozzá intézte a városi vá­lasztmány a következő kérést: „Értésünkre esvén, hogy a’ Pesti Országgyűlés a’ törvénykezés rendszeresítését vette tárgyalás alá, jelen való időnek tartjuk Uraságodhoz azon kéréssel járulni, miszerint a’ törvényhozó testületben hathatós béfolyása által odaműködni méltóztassék, hogy a’ még rendezett tanáccsal fel nem ruházott, de arra képes város Közönségek, különösen B. Gyarmat mezővárosa is, úgy a’ törvényhatóság, valamint belgazdászata tekinteté­ből autonómszerű önkormányzati joggal, a’ törvény által felruháztassék. Ezen kérelmünket a következően indokol­juk: ... B.Gyarmat városa 8000 lélekből álló község, ke­reskedelme és ipara fejlődött, értelmisége nagy, Nógrád megyének szék­helye, a’ több mint bizonyos vasútvonal általi érintése szép jövőt ígér; de csak úgy, ha mostani alárendelt helyzetéből kivetkőzve, a’ törvénykezés és önkormányzati téren szabadabban mozoghatni képes leend. ... Miutánpe dig В.Gyarmat városa lakosságának száma és míveltsége szempontjából ezen bővített és terjedtebb törvényhatóságot méltán igényelheti, sőt arra elegen­dő anyagi erővel bír; kérelmének korszerűsége igazolva van. Például Losoncz városa alig félannyi lakossággal bír, mint B. Gyarmat, még is rendezet tanácsa van, holott városunk a’ legcsekélyebb faluval e’ tekintetben egy vonalon ál. Vég­tére esedezünk, miszerint minket értesíteni méltóztassék, vajon ez ügyben a’ képvi selőházhoz a’ petícióval járulni czélszerű vagy szükséges lenne-e? Kelt B.Gyarmaton, 1861. év június 20-án. Alk Adám város bírája.” A Cserna Károly az 1800-as évek végén több balassagyarmati témájú víz­festményt, rajzot készített. Ezek egyike az Ipoly-part felől ábrázolja a vá­rost. A képen jól érzékelhetők a baloldalon látható zsinagóga méretei. 1944-es lerombolásáig ez volt a település legnagyobb egyházi épülete. Az épülettől jobbra haladva az evangélikus, a szerb ortodox és a katolikus templomok láthatók. ^ Heksch Sámuel szabómester számlája 1860-ból. A Madách Imre (1823-1864) családjának vásárolt szobája volt a vármegyeházán. ► A Deák Ferenc haláláról tudósító 1876. évi vármegyei jegyzőkönyv egy lapja és az 1861-es év levelezőkönyve.

Next

/
Thumbnails
Contents