Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)

Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai

sonykői gróf Zichy nemzetség szeniorátusi divényi uradalma részéről hitelesen bizonyíttatik, hogy tekintetes Bérczy János úr, tekintetes nemes Nógrád vármegye főorvosa és táblabírája, a Balassa-Gyarmathon lakos Kohn Majer izraelitának ugyanazon mezővárosban a Nagy Tabán nevű utcában lévő házát, az azon izraelita ellen elrendelt végrehajtás útján eszközölt licitáció vagy többet ígérés következtében 630 rhénes forintokon, azaz: hatszázharminc rhénes forintokon, váltó cédulákban megvette légyen. Mely háznak bírásában a vevő, Bérczy János úr, a méltóságos uradalom által is megerősíttetik. Tartozván a vevő és mara- déki az uradalom által idő szerint kiszabni szokott cenzust és más adózásokat a cassába rendesen fizetni, a méltóságos uraság és annak tisztjei eránt engedelmeskedni, magokat az úri bíróságnak alávetni, a méltóságos uraságok helybeli statútumait és közrendelkezéseit teljesíteni.” Továbbá eltiltják az ingatlan bármi módon történő elidegenítésétől. ■ Haraszti Lajos adatai szerint 1751-ben már az egész lakosságnak mintegy kétharmad részét tették ki a mesteremberek és kereskedők. Mindez összefügg azzal a „piacfordulóval”, amely a megye kereskedelmi életét is új mederbe terelte. Míg az 1740-es évekig a nógrádi birtokos nemesség csaknem kizárólag a besztercebányai kereskedők pénzétől és boltjától függött, ezt követően már a losonciak veszik át a besztercebányaiak szerepét, majd az 1750-es években őket is váltják a balassagyarmati kereskedők. Ez a fejlemény évtizedekig meghatározta a város szerepét és központi helyzetét a megye gazdasági és társadalmi életében. Az iparosok

A XV. Benedek pápa. Az érmet P. Werner készítette 1740-ben. w A térképet Algőver János, a divényi uradalom mérnöke rajzolta 1815-ben. ► A balassagyarmati szűcscéh legényeinek artikulusai 1826-ból.

34