Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)

Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai

éppen csak kiépülő faipar, a kürtösi szén és az iparvasút terve — lezárult fejezetek. „A határmegvonás éppen azon községeket szakította el tőlünk, amelyek földrajzi helyze­tüknél kénytelenek voltak Balassagyarmat felé gravitál- ni, s ... oly községeket hagyott meg nekünk Trianon, amelyek részint Várnak, részint Aszódon keresztül mindég Budapesttel tartottak fenn kereskedelmi össze­köttetést. A határ menti forgalom megkönnyítése ezen a tragikus helyzeten nem segíthet. Az legfeljebb arra len­ne alkalmas, hogy az amúgy is virágzó csempészetet még inkább kifejlessze” - rögzítette a szomorú tényt a város képviselő-testülete 1926-ban. Ez a határváros jelleg nyomta rá a bélyegét Balassagyarmat kereskedelmi és iparos életére, ezen a téren csak a bécsi döntést követő te­rület-visszacsatolás hozott átme­neti javulást. Mégis: polgárváros maradt, csak lehetőségei változ­tak meg. Fayl Gyula polgármes­ter tiltakozott az ellen, hogy peri­fériára szorult határvárosként leír­ják a fejlődőképes települések so­rából. Szerencsére sokan gondol­koztak így. Város legyen végre, rendezett tanácsú város! 1923-ban ünnepelni jött a vá­rosba Bethlen István miniszterelnök, Rakovszky Iván belügyminiszter és Nagyatádi Szabó István földművelé­si miniszter. 52 év nagyközségi státusza után elégtétel volt ez minden balassagyarmatinak. ■ Hamarosan álla­mi támogatással kislakás-program indult, az országos Földbirtokrendező Bíróság által kiosztott telkeken ked­vezményes kölcsönökből házak épültek. A főutca és a Széchenyi utca sarkán - ma óvoda - átadták az Álla­mi Építészeti Hivatal emeletes A József Ferenc főherceg fogadása Balassagyarmaton 1931- ben. < Scitovszky Bélát (1878-1939) mint főszolgabírót vá­lasztották először, 1910-ben, munkapárti programmal képvi­selővé. Megszakításokkal 1933-ig képviselte Balassagyarma­tot a képviselőházban. Betöltötte a nemzetgyűlés elnöki tisztét, majd 1926. október 13-től 1931. augusztus 24-ig a Beth- len-kormányban belügyminiszter volt. T A Madách- és Mik- száth-emléktáblák avatása a vármegyeháza falán, 1925- ben. Az első sorban: Berzeviczy Albert, báró Buttler Ervinné, Horthy Miklós kormányzó, Vass József miniszter, ifi. Mik­száth Kálmánné és Sztranyav- szky Sándor. ► Gömbös Gyula 1928 őszén látogatott városunk­ba, Scitovszky Béla vendégeként. ± A város hivatalnoki kara 1926-ban. ► Dr. Paczolay Zol­tán (1882-1947) vármegyei tiszti főügyész, majd kormányfő­tanácsos. 1902-ben a vármegye területén a Hangya Központ tit­kárává nevezték ki. Hivatali tisztségei mellett számos egyházi szervezet vezetését is vállalta. Hosszú ideig volt például a kato­likus egyházközség világi elnöke. ► Sáska Dezső (1891-1935) főszolgabíró, hivatalában.

Next

/
Thumbnails
Contents