Hausel Sándor: Nógrád vármegye II. József-kori közigazgatási iratanyagának regesztái 1786-1790 - Nagy Iván Könyvek 18. (Balassagyarmat, 2014)
10 —I Rövid versekben foglalja össze a vallási, nyelvi és talajviszonyokat, a megye vizeit, közigazgatási felosztását. Folytatja azt a hagyományt, amely minden 18. századi megyemonográfiánkra jellemző, tudniillik, hogy a tudomány nyelvén latinul készült. Érthető és szinte természetes, hogy a latint választotta, hiszen Веке Márton e nyelv tanítója volt különféle települések nemzeti iskoláiban. Sőt a jozefinista korszakban Nógrád megye iskolai felügyelőjeként működött, ezen tevékenységének az emléke lehet a szóban forgó megyeleírása, amely egyébként egyetlen nyomtatásban megjelent munkája. A kiválasztott településeket járásonként csoportosítva verselte meg. Az akkori kékkői járásból például, ahova Balassagyarmat is tartozott, a következő további helységek szerepelnek: Kékkő, Érsekvadkert, Nagyoroszi, Nógrád, Verőce, Kisoroszi, Rád, Kösd, Diósjenő, Dejtár, Patak, Romhány, Alsópetény, Bodony, Szügy, Ebeck, Kiszellő. Vannak kis települések, például Alsópetény, Surány vagy Bodony, amelyekről kétszer-háromszor annyit verselt a szerző, mint mondjuk Szécsényről vagy Balassagyarmatról. Műve statisztikai adatokat nem tartalmaz, inkább a megye, illetve egy-egy település jellemzőinek az összefoglalását adja. E két említett korabeli forrásnál talán még szemléletesebben tárja elénk Nógrád megyét az az 1788. évi összeírás, amely a tervezett országtérképhez készült (lásd a mellékelt táblázatot). Tartalmazza a megye közigazgatási beosztását, az egyes települések nevét, az ott beszélt nyelvet, a birtokost, a házak számát, a település lélekszámát, adóképességét.5 3. A megyei közigazgatás hivatalnokai A jozefinista közigazgatás bevezetésével egyidőben megkezdődött a vármegyei iratanyag szétválasztása, s ezzel átmeneti helyzet alakult ki a megye közigazgatási központját illetően is. Az 1750-es évek második felétől kezdve Szügyben volt Nógrád vármegye székháza. A szügyi megyeszékhely átköltöztetése éppen a tárgyalt korszakra esik. A germanika iratok keletkezésekor a megye közigazgatási hivatala már átköltözött Balassagyarmatra, ugyanakkor a létrehozott törvényszék Szügyben maradt. A hivatali elkülönülés egyik legnagyobb munkája 5 NMLIV. 5.1. fasc. Nr. 120.
