Hausel Sándor: Nógrád vármegye II. József-kori közigazgatási iratanyagának regesztái 1786-1790 - Nagy Iván Könyvek 18. (Balassagyarmat, 2014)

tona, 28406 1-17 közti gyerek.3 Jellemezte a megyét a földművelés, továbbá az, hogy szabad királyi város és püspöki székhely nem volt benne.

Míg a népszámlálás adatai számokban jellemzik a megyét, addig Веке Márton Budán 1791-ben megjelent latin nyelvű megyeleírása versekben mutatja be.4 Foglalkozik a megye nevével, határával, kiterjedésével, népességével. Ebből szintén az derül ki, hogy a megye paraszti társadalma mellett jelentős számú nemesség élt. Ez a megyeleírás tulajdonképpen egy korabeli honismereti olvasókönyv, amely minden bizonnyal elsősorban iskolások számára íródott.

A bodonyi határ térképe (42. fasciculus Nr. 77)

3 Dányi Dezső- Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787) Bp„ 1960 100-101. p.

4 Веке Márton: Topographia inclytorum comitatuum Nagy-Hontensis et Neogradiensis. Budae, 1791.