Rácz Jenő: „Koplyan alias Bakofalva”. Okleveles és régészeti adatok az egykori Koplány történetéhez - Nagy Iván Könyvek 17. (Balassagyarmat, 2009)
„KOPLYAN ALIAS BAKOFALVA" Okleveles és terepbejárási adatok a Csesztvéhez és Szügyhöz tartozó egykori Koplány történetéhez (írta: Rácz Jenő)
ártéri öntéstalaj,13 legnagyobb részben jelenleg szántóföldi művelés alatt áll. Az ásatás idején (1970-ben) a közvetlen környéket még legelőként hasznosították,14 ez jelenthet magyarázatot arra, hogy az ásató régésznek nem sikerült megtalálni a templom alatti faluhelyet terepbejárása során. A lelőhely közelében a felszín alatt, a tereptől függően 40-150 cm mélységben, változó vastagságú és szemcseszerkezetű plio- cén kori kavicsos sóderréteg húzódik, amelyből a finomabb szemcseméretűt a templom falazatát összekötő meszes habarcs készítésénél, a nagyobb kavicsokat esetenként az építőkövek ékelésénél használták. (A 20. században a sóderkitermelés miatt egy kisebb és egy nagyobb bányagödör is keletkezett a lelőhely nyugati szomszédságában, de a nyersanyag rétegvastagsága és minősége miatt a gazdaságtalan műveléssel leálltak. Koplány II. lelőhely „alatt" a domboldal déli lábánál pedig homokbányá- szással próbálkoztak, a bányagödör mérete alapján rövid ideig. Területünk és településeinek névadója, névváltozatok és az oklevelek alapinformációi Mocsáry Antaltól a Nógrád megyét ismertető művéből, mint szemtanútól tudhatjuk, hogy (Szügy) „... szomszédságában vagyon a Kópián, ... melly hajdan falu volt ... Itt is kitetszik a templom helye, Bakó helysége felé, mellyel határos."15 Az idézet szerint a 19. század elején, de még az 1864-es tagosításkor is a rom, Koszto- lik = templomocska néven őrizte a napjainkra már csak a nép emlékezetében és dűlőnevekben (Koplányi homok, Koplányi rétek,) azonosítható honfoglaláskori településnek (Alsó-Koplány- nak) helyét.16 Középkori történetét a tőle nyugatra fekvő (a 13. század végétől Bakófalunak nevezett) korábbi, nagy valószínűséggel késő avarkortól folyamatosan élő településsel együtt, a terület13 PEJ A GYŐZŐ: Feljegyzések a Nógrádi-medence geomorfológiai problémáihoz. Földrajzi Értesítő 1954.1. füzet. 14 Horthy István szóbeli közlése 15 MOCSÁRY A. 1826.1. 362. 16 A romos templom falait a kővel alapozott fa falazatú lakóházépítés gyakorlata miatt már korábban is elkezdhették „bányászni," de a 19. század közepétől a vert és vályogfalazat alapozásának általánossá válása végleg megpecsételhette sorsát. hez kapcsolódó oklevelek17 és törökkori defterek18 közvetítésével próbáljuk felvázolni, amelyet kiegészít a terepbejárásokon gyűjtött régészeti anyag, felhíva a figyelmet egy majdani átfogó, szélesebb ismeretet nyújtó feltárás szükségességére. A terület a honfoglalás kori Kaplony (török, tigris jelentésű) főember (később nemzetség) nevét őrzi, aki a krónikás hagyomány19 szerint Kond (Kündü?) fia, és Árpád által a Szvatop- lukhoz küldött követek egyike lett volna testvérével (?) Kusiddal.20 Bár személyét és egykori nemzetségfői szálláshelyét nem sikerült a kutatásnak pontosan azonosítani (talán a Nyírvidék?),21 valószínű, hogy területünk is egyike volt a Kaplonyok államszervezés előtti birtokainak, ahonnan a későbbiekben, miként Karácsonyi22 szerint a Dunántúlról más vidékekre is, „kiterjesztette ágait". Ami bizonyos, és amit a Képes Krónika említ, hogy egy águk (a későbbi Károlyi család felmenői) a Nagykároly melletti Kaplonyban (Capleni, Románia) Szent Márton patrocíniumú monostort alapított. De mint látni fogjuk a helynév alapján, Nógrád megyében Koplányon kívül még egy további területet is magáénak vallhatott a család az Ipoly mentén. A nevükhöz kötődő praediumok közül vélhetőleg a korábbi szóban forgó területünk, a másik az Ipolytamóc melletti Kalondához (Ka- londa, Szlovákia) tartozó Kaplonpuszta.23 * A bennünket közelebbről érdeklő terület névváltozatai: 1269 t.(erra) Coplen, 1273 t. Kaplan, 1277/420 t. Coplan, 1279 t. Cuplan, 1279/351 t. Koplun, 1279/346 t. Koplon, 1282 Kópián, 1286/88 Coplen, possessionem eiusdem Kernen ... Kopien vocatam.. (ebben az oklevélben jelenik meg a praedium alaptelepülése (Felső)-Koplán új névvel: vilié Bokou f.-i Bede (de) Kopien, 1287/88 t. Kopien, 1288 t. seu p. Koblan=Koplen 17 GYÖRFFY GY. 1998. 259-260. (A településeket mutató Lipszky féle térkép alapján készült melléklet helytelenül, valóságos fekvésétől északnyugatra jelöli Koplány t. Ez vonatkozik a törökkori defterekhez mellékelt térképre is) további adatok: Zsigmondkori oklevéltár III. 2181. 2201. 2574. VIII.(1421) 1052. 1171. 18 KÁLDY-NAGY GY. 1977. 1985. 19 KÉZAI Simon, GYÖRFFY GY. 1970. 235-36. 20 KARÁCSONYI J. 1996. 744. KRISTÓ GY. 1996. 107. 21 A korábbi elképzeléseket összefoglalta MADARAS 1997. 104-110. 22 KARÁCSONYI ]. 744. 23 III. katonai felmérés. BOROVSZKY S. 1911. 58. BELITZKYJ. 1972. 21. 7
