Rácz Jenő: „Koplyan alias Bakofalva”. Okleveles és régészeti adatok az egykori Koplány történetéhez - Nagy Iván Könyvek 17. (Balassagyarmat, 2009)
„KOPLYAN ALIAS BAKOFALVA" Okleveles és terepbejárási adatok a Csesztvéhez és Szügyhöz tartozó egykori Koplány történetéhez (írta: Rácz Jenő)
(u.o.), 1304 p. (possessio) Kopien, 1305 villa (!) Koplyon (Alsó-Koplány), 1420/XVIII. p. Koplyan alias Bakófalva a parte occidentali...Fölső Kopplyán seu Bakófalva...Alsó Kopplyán. A fennmaradt korai dokumentumok egy része a területen birtokadományhoz jutott, Erdélyből (Menyő? Szilágy m. Ro.) származó, korábban a délvidéken élő (Torontál m.), majd onnan Koplányba költöző Meney-i Endréhez és családjához, ill. a birtokokkal kapcsolatos osztályokhoz köthető. Az ezekben említett nevek, adatok, határpontok, de a többi, koplányi családra vonatkozó oklevél is segítség abban, hogy betekinthessünk az Árpádkor helyi eseményeibe. Az első ismert oklevél (1269. Dl. 90457.) V. Istvántól (1262-től ifjabb király 1270-72 király) származik, de kiderül belőle Koplány földjének valószínűsíthető államszervezés utáni státusa, amely szerint részben udvarbirtok: királyi ud- varnokok, ... vdwornici nostri ... /regis/ (általában századokba szervezett félszabad, paraszti vagy kézműves szolgálattévők) életének színtere. Másrészről a két szomszédos territóriumhoz tartozó, honti és nógrádi ispánsági várföld volt, ahol a várszolgálattal megbízott várnépek, „...castrenses ... a várszervezet eltartására rendelt szolgai jogállású népessége élt, várjobbágyok felügyelete alatt".24 Nem derül ugyan fény területünket illetően a királyi vármegyeszervezet kialakulása előtti birtokos, a honfoglalás kori nemzetségnevet viselő Kaplony család birtokrészeire, oklevélkori örököseikre, de a tíz évvel később (1279) keltezett dokumentumok majd ezek megfejtésére is lehetőséget adnak, amelyre később a Kalondai családdal kapcsolatosan kitérünk. Az a tény, hogy Koplányt honti várföldként (is) említik, korábban Balassagyarmat is ezek közé tartozott, egyházkormányzatilag az esztergomi érsekséghez, arra mutat, hogy területét feltehetően már e korábbi ispánság25 szervezé24 ZSOLDOS A. Korai Magyar Történeti Lexikon. 1994. 716. „várjobbágy és vámép" szócikkek 25 Hont főember vezetésére bízott hatalmas kiterjedésű határvármegye részeként, amelyhez képest később szerveződött a közeli központú (18-20 km) Nógrádvár, az „új vár". Ennek területe a „kisnógrádi" részeken túl, attól délre fekvő később Pest megye szervezésekor elvesztett váci egyházmegyéhez tartozó területeket is magába foglalhatta. Ezek elvesztését követően Hont rovására észak felé terjeszkedett, mellyel enklávévá változtatta Kis- Hontot. KRISTÓ GY: 1983. 35-36. sekor kisajátítja államalapító királyunk a hozzá tartozó szolgálófaluval együtt. (E korai, későavar kortól élő, majd a honfoglalók által a 10. században megszállt települést a jelenlegi Bakópuszta belterületén, az Ersekvadkert felől bevezető földút jobb és bal oldalán, források és a Csesztvei-patak környezetében 2007 tavaszán egy terepbejárásunkkor a felszíni leletek alapján azonosíthattuk.)26 Okleveles adat at ok az új birtokos érkezésével kapcsolatosan Az 1269. évi oklevél (Dl 90457.) kedvezményezettje Meney-i Endre, aki (Monoszló27 = „Tamás" nembéli) Egyed tárnokmester zászlaja alatt harcolva tüntette ki magát Ernyei bán ellen (1264), valamint az isaszegi csatában (1265), továbbá a kunokkal való háborúságban meg is sebesült. (Feltehetően 1266-ban, amikor a két király, IV. Béla és az ifjabb király megállapodását követően Roland szlavón bán vezetésével csapataik a déli országhatárról újonnan vissza kellett, hogy térítsék a lázadó, és az országot ismét elhagyni akaró kunokat).28 * * A fenti érdemekért Koplány földjének megüresedett, lakatlan birtokrészét kapta. Az új birtokosra vonatkozó adatokon túl kiemelten érdekesek számunkra a megnevezett szomszédok közül elsősorban „magistri Egidii" (lovagi rendű, a hűbéri elithez tartozó, háborúban teljes vértezetet viselő főúr, személyében feltehető azonos az előbb említett Egyed tárnokmesterrel), továbbá a szügyi szomszédok közül Endre Curvus (Görbe), Me- ney (ez idő tájt lett) apósa. A fiatalon elhunyt (V. István) király halálát (1273) követően a régensként hatalmat gyakorló Erzsébet királyné is megerősíti a korábbi ajándékozást Egyed mester nógrádi vitéze „mi- lite Neogra"' részére, amelyet 1277-ben az érintett koplányi családok, „megjárva a határt", írásba is foglalnak. Meney nógrádi karrierje 26 A Kenderes belterületi részen található „cserepekre", Pap Dénesné szül. Tornyos Erzsébet (1927) hívta fel figyelmünket. Köszönjük a területet használó Horváth és Cserődi családoknak, hogy segítették munkánkat, hasonlóan az egykori Dubraviczky telken gazdálkodó Mócz családnak is. 27 A család első birtoka a Dráván túli Monoszló (Belovár Körös m. Csázmától délre.) KARÁCSONYI ]. 1900. 834-841. 2* ZSOLDOS A. 2007. 826. 8
