Rácz Jenő: „Koplyan alias Bakofalva”. Okleveles és régészeti adatok az egykori Koplány történetéhez - Nagy Iván Könyvek 17. (Balassagyarmat, 2009)

„KOPLYAN ALIAS BAKOFALVA" Okleveles és terepbejárási adatok a Csesztvéhez és Szügyhöz tartozó egykori Koplány történetéhez (írta: Rácz Jenő)

lós és Paznan) öröksége. De a közeli Riba (ma Ipolyszög) is Lampert comes ellenőrzése alatt állott 1244-ben. Egy 1280 körüli hamis oklevél alapján tudjuk, hogy a jelenlegi Ipolyszög északnyugati területén várhelyet is számon tartottak, közelében egy kisebb úttal, amely feltehetően azonosítható a jelenlegi, Rétság felé tartó 21. számú főúttal, amely Szentlőrincnél (ma a térképeken még Dimitrov-puszta) érte el a „nagy utat". (Dl 72302). A vár a mai ipolyszögi vasútállomás, vasúti átjáró közelében állhatott, „Haradissa Castrum ...vulgo Holm...".Az oklevélből nem derül ki, hogy ez időben használták volna. Valószínű a Halom név alapján, hogy egy elhagyott, korábban az Ipolyt szegélyező korábbi erődítésrendszer részeként, vagy magánvár maradványaként mint „földvár" maradt fenn. A fenti adatok arra utalnak, hogy a fontos út itteni környezetének felügyeletével az államszervezés idején a sváb földről érkezett lovagokat, később a belőlük sarjadó nemzetségeket bízhatták meg a melléjük rendelt várnépekkel. (Az ipolyszögi várhely keresésének eredménye a feltételezett „Halomtól" északra, az Ipoly parton a 10. századtól biztosan lakott és a 13. század elejéig esetleg tatárjárásig élő korai Riba, halászfalu lokalizálása volt a felszíni leletek alapján.91 (Gyarapodási szám: KFM. 465.)

Korai, valószínű fejedelmi telepítések92 lehetnek az Ipoly bal parti zónájában a dombok közötti Megyer (1282: Meger), Terény (1441: Thery- en) = Tarján és Varsány (1219/1550: Vosyan), Bércéi (1406: Berzel), Borsosberény (1266: Be- ryn), utóbbi három a csatlakozott katonai segédnépeké, talán az egykori gyepű belső felét jelölve, amelyet talán megerősít a szécsényi to- ponímiák egyik vízneve: (1294/375: Chyglafev) csigla = gyepű, kerítés (török). A gyepű külső felét a déli oldalról nádasokkal szegélyezett Ipoly védte, a jobb parton sorjázó további törzsneves (Gyarmat, Nyék Kér, Keszi, Kürt) településekkel, amit közvetlen környezetünk91 Boldizsár Péter, Horthy István és a szerző közös terep- bejárása, 2008. 09. 14.-én

92 A közeli gyepüvonal kialakításának kérdése nem tartozik a tanulmány szorosabban vett kérdései közé. Valószínű azonban, hogy több lépésben történhetett, amelyek közül a Ipolypart közvetlen közelében lévő törzsneves falvak egy nagyobb átszervezés, határvédelmi megerősítés következményeként kaphattak feladatot, amely az államszervezéskor némiképp módosul, mikor katonaelemeik a várispánság kötelékeibe kerülnek.

ben a városok kivételével máig is esetenként csak 20-30 km-rel haladt meg a nyelvhatár.93 Ez inkább egykori tudatos telepítésre mintsem véletlenszerűségre utal. A 10. század második felének vagy az államszervezés telepítése lehet Tolmács (1274: Tulmach) besenyő, Magyarnán- dor (1278: Nándor) bolgár falu, ha ez utóbbi nem honfoglalást megelőzően települt (betelepített?) töredéklakosságra utal.94 Délszláv nyelvi jelenlétük hatását tükrözik „grád" vámeveink (Visegrád, Esztergom, Nógrád névadása) és a vadásznépek falvainak Daróc95 megnevezése. Itteni régészeti hagyatékuk elkülönítése még a jövő feladatai közé tartozik.

További adatokat tartottak fenn a vár és ud- varnokszervezet 10-11. század fordulóján létrejövő, vagy esetleg már korábban is meglévő, de szolgálatukra utalóan, új nevet kapott települések, amelyek sorában ismerjük 15 km-es körzetben a már említett Riba (1296 Ryba = hal) (ma Ipolyszög) halászfalut, Dejtárt, (1252: Deh- ter) fakátrányfőzőket, Csitárt (1327/1335: Címtár) pajzs- és fegyverkészítőket, Kővárt96 (1257/1345: Koar Kolare, Szlov.), kovács falut. A Kartal-Korszán nem birtokaként Bodon (1263: Bodun, ma Kétbodony) is korai (10. századi) névadásnak tűnik.

Nehéz eligazodni viszont néhány kivételtől eltekintve a nagyszámú szláv településnéven, amely elvben a 10. században feltételezhető, országon belüli telepítések következménye is lehetne, de tömbben maradásuk alapján inkább honfoglalást megelőző helyi lakosságra utalhat. Ezzel kapcsolatos további, egyelőre megválaszolhatatlan kérdéseket vet fel a korábbi avar gyepű, és a 9. századi széthulló avar birodalom nagyalföldi lakosságának, a klímaváltozá- sok(?),97 vagy a bolgár terjeszkedés félelme(?), esetleg kitelepítése^),98 elvándorlása az erdős, szlávok által megszállt középhegységekbe, ill. a

93 A hirtelen emelkedő térfelszín és éghajlati viszonyok itt a búza vetésterület határát is jelentik.

94 MESTERHÁZY1977. 169.

93 GYÖRFFY GY. 1983. 427.

96 Kővár névadás feloldásának más lehetősége is felmerült, mely szerint letelepített kavar katonai segédnép nevét őrzi. Mivel az országban ezzel kapcsolatosan összesen 5 gyanúba fogható település van, a 100 feletti nép, illetve törzsnéven nevezett településsel szemben, inkább kovács szolgálónépek szláv névadásának tűnik.

92 GYÖRFFY GY. - ZÓLYOMI B. 1994. 28-30.

98 ÉRY K. 1994. 218. In: Honfoglalás és régészet.

25