Rácz Jenő: „Koplyan alias Bakofalva”. Okleveles és régészeti adatok az egykori Koplány történetéhez - Nagy Iván Könyvek 17. (Balassagyarmat, 2009)
„KOPLYAN ALIAS BAKOFALVA" Okleveles és terepbejárási adatok a Csesztvéhez és Szügyhöz tartozó egykori Koplány történetéhez (írta: Rácz Jenő)
dombon, vagy Koplány II. lelőhelyen, a néhány szórványcsont alapján esetleg sejthető, talán Al- só-Koplány első települési fázisában kezdett a pogány kor határától használt kisebb temető napvilágra hozásával, az egykori lakók földi maradványának feltárásával. Körtemplomunk a keltezésével kapcsolatos bizonytalanság ellenére is nógrádi román kori építészetünk egyik érdekes, ha nem is páratlan emléke. Térségünkben Szanda Szent-Péter hegyen állt még egy centrális vártemplom,73 (amelyet szintén Gádor Judit tárt fel). Ott a kis váron belül a téglalap alaprajzú torony mellett épült egykor az északkeleti tájolású rotunda, amelyet egy későbbi időben hosszanti hajóval toldottak meg. A leletanyag alapján a kis hegyi erősséget a 12.-15. század között lakták, ezért Koplány I. lelőhely (Alsó-Koplány település) 13. századi leleteinek közeli, még publikálatlan párhuzamait is itt kereshetjük. Herencsény- ben74 is található egy patkóíves szentély a jelenlegi Szent Mihály plébániatemplomban, melynek apszisával kapcsolatosan felmerült, hogy egy korábbi rotunda átalakításával épülhetett. Ha így volt, temetőbeli környezete valószínűsíti, hogy plébániának épülhetett, amelyet a későbbi korokban is többször alakítottak nyugat felé a hajó toldásával. Romhány területén ismerünk még egy körtemplomot, a jelenlegi Rákóczi emlékfa környezetében.75 Területünk az Anjou korban és Luxemburgi Zsigmond idején Sajnos a későbbi időszakból a Meney leszármazottakról, ill. a koplányi birtokkal kapcsolatosan csak néhány adat áll rendelkezésünkre. Annyit tudhatunk, hogy 1330-ban a király Ka- csics nembeli Tamásnak adja Iliny korábban valószínűsíthetően Endre fia valamelyik leszár- mazottjának(?) birtokrészét, aki továbbadja Ákos nembeli Cselen fia Sándor fia Jánosnak és határát leírják. Ide tartozik még egy már részben említett adat, Kemény fiainak76 elveszett öröksége, amelyet Paplikának77 neveztek, és a 73 GÁDOR J. 1969 Régészeti Füzetek (22) 90. 126. LIM- BACHER 2003. 21. 74 GENTHON I. Nógrád Megye Műemlékei 214.173. ábra. 75 Chobot Ferenc: A Váci Egyházmegye történeti névtára. Vác, 1915.161. Pongrácz-féle térképen is látható. 76 János és Veytheh 77 Paplwka = Paplika-nak írva a DF 280210 oklevélben. 14. század második felében Nagymartom Pálé lett, annak halála után Zsigmond király, mint Kiskoplyán birtokot, Rwpul-i Tamás fiainak hűtlensége miatt Kónya bán fia Frank fia, Simonnak, majd 1414 után, annak halálát követően Salgai Miklósnak kezére juttatja.78 Területünk 1412-ben kerül ismét elénk egy peres ügy kapcsán, amelyet Lyzkoch-i Rendi György és Pir-i Bertalan fia András indítottak Chereni Zopa Miklós fia: Imre és leánya Dorothea (Orbonás Andrásné) ellen, hogy megkapják a Zopa Miklós nővéreit megillető részt a koplányi és ilinyi birtokokból. Az addig területünkön ismeretlen Chereni Zopa család helyi, illetve ilinyi birtoklásának feltételezhető alapja az a 1300. augusztus 17-én III. András királytól nyert adomány, amelyet Madách fia Pál kapott (oklevél Dl 105265)79 a zólyomi királyi uradalomhoz tartozó Cheren földje lakatlan részéből. Meney Erzsébet férje a Rajna mellett utolsó Árpád-házi királyunk apósa, Habsburg Albert oldalán vívott csatában80 vitézségével érdemelte ki a nevezett földterületet. Ez az adat lehetőséget biztosít arra, hogy a fiágon kihalt Meneyek koplányi örökösödését legalább a leányág e részén követhessük. A későbbiekben helyi viszonylatban jelentős Koplányi Orbonás család feltehetően a feleség, Zopa Dorothea ősi jussán kezdi el használni előnevét. Az 1420. esztendőben kerülnek elénk még további feltehető Meney féle leányági örökösök: Mikefalvi László fiai János és Miklós (későbbiekben alsókapplyán-i) és Mike lánya Margit, akik az örökség (Alsókapplyán) nyugati lakott, és Felsőrománi Miklós és nővére, Le- zenyei Istvánné Margit, akik a lakatlan, keleti részt bírták. Hasonló megosztás történt az ilinyi birtokon is. Érdekeltek voltak még a Meney féle örökségben Balog-i Leukes Péter és Pál, meg utóbbi fia Mihály, továbbá Jenew-i Miklós felesége, Afra. Az ezt követő, már említett 1420-21. évi pereskedésben pedig utalás történik Orbonás Dorothea két jobbágy kúriájára a kápolnával, és talán ebből feltételezhető „kegyúri jogaikra" is. Az Orbonás család miután 1421-ben Zsigmond királytól Lukocza helységért megkapta Szügyöt, Koplányi helyett a Szügyi előnevet 78 JELI F. 1994. 30. 233. 74 SZENTPÉTERY /.- BORSA 1. 1987. 248. «o MOCSÁRY A. 1. 88. 21
