Rácz Jenő: „Koplyan alias Bakofalva”. Okleveles és régészeti adatok az egykori Koplány történetéhez - Nagy Iván Könyvek 17. (Balassagyarmat, 2009)
„KOPLYAN ALIAS BAKOFALVA" Okleveles és terepbejárási adatok a Csesztvéhez és Szügyhöz tartozó egykori Koplány történetéhez (írta: Rácz Jenő)
letti, felszíni kerámia anyagából65 és titulusából keletkező településnév alapján66 sejthető, korai alapítású (Érsek)Vadkert melletti Szent Lőrinc,67 vagy az átkelő és vámhely Gyarmat fa- lu(?), bár ez utóbbi fejlődése is inkább csak a Balassa ősök kezén kezdődik. Koplány szomszédságában, Szügyben képzelhető el még a 11-12. század fordulójától a Szent László törvényeiből következtethető egyházfejlődés eredményeként egy kis egyház építése, amely körül temetkezhettek is a környezethez tartozó közösségek. (1291-ben említik: Penuk de Scyud eccl. e presb.-t Str. IL285)68 Ezen egyházas helyek valamelyikéhez való tartozása területünk népeinek ma még csak feltételezés. További feladat kitapintani az ismeretlen évszázadokat a pogány rítusú temetők végleges felhagyását követően, megérkezve a több írásos, és egyéb emlékanyagot maga után hagyó korszakig, amikor az egyház belmissziós küldetésének is megfelelve egyre több, (már maradandó anyagból készített) kis falusi templom épülhetett a helyi birtokosok, esetleg főúri mecénások és faluközösségek összefogásával. A királyi udvar és várbirtok rendszer 13. századi eladományozása következtében, amelyhez a tatárjárás pusztítása is sajátosan járult hozzá, a már megismert új birtokosok jelennek meg és veszik át azokat mint hűbéri magángazdaságokat. Ha előzőekben a templom nem állt, közöttük ismét joggal kereshetnénk építtetőket. Ilyen jelentős személy lehetne birtokával, melyen a rotunda épült, Egyed lovag. De mint feltételezhető ő viszonylag ritkán tartózkodhatott itt és fia Kemény lakhelye az 1282. évi hatalmaskodással kapcsolatosan (Felső) Koplányhoz, a későbbi Bakófaluhoz köthető, s nem Koplány I. lelőhelyhez, ezért őt, valószínű el kell vessük e kérdésben, s személyében csak birtokszerzőt(?) és hagyományozót, s nem templomépítőt kell lássunk. 65 2009. 08. 9-i terepbejárásunk alkalmával feleségemmel gyűjtött anyag (KFM gyarapodási szám: 475) feldolgozása, közzététele folyamatban van. 66 KISS G. 2000. 385. 67 GYÖRFFY GY. 1983. 328. Érdekes az egyezés az esztergomi udvamokok korai alapítású Szent Lőrinc patro- cíniumával. HORVÁTH I. Esztergom Szent István korában. 2000. 359-60. Kézikönyv az Európa 1000. körül kiállításhoz. Szerk.: Alfried Wieczorek és Hans-Martin Hinz. Az Európa Tanács 27. Kiállítása. Történelmi, művészeti, és régészeti tanulmányok III. Stuttgart. 6« GYÖRFFY GY. 1998. 303. A templommal szomszédos keleti terület korábban a Woyn várjobbágy nemzetség használatában volt, ezért őket is meg kell vizsgáljuk, mint több generáción keresztül nógrádi várszolgálatot teljesítő, ezen az alapon a „nemesség" sorába tartozó családot. A nemzetségről és koplányi birtokukról csak a Meney féle ajándékozás révén vannak adataink, és a családdal kapcsolatosan inkább hipotetikus kísérletként értékelhetjük egy helytörténeti dolgozatban69 a Mohora névadójaként felvetett Mohor rokonságot a Vaja nemzetséggel. A Woi/n-(Woya, Vaja) névkapcsolat erőltetettnek tűnik és Györffy nyomán70 a nevet inkább szláv etnikumhoz tartozó harcos jobbágy anyanyelvi „ragadvány" (foglalkozás) neveként fogadjuk el, ami egyébként további utalás a kevert lakosságra. Többet a nemzetséggel kapcsolatosan jelen tudásunk alapján nem mondhatunk, templomépítő tevékenységüket nem tartjuk valószínűnek, de cáfolni sem tudjuk. A nemzetség kihalását követően jutunk a birtoklásban őket követő, torontáli birtokairól érkező, így korábbi családi hátterét elhagyó vagy elvesztő Meneyhez. Mint láttuk szolgálata, házassága nyomán társadalmi rangja (maga, sógora és két veje is comes), továbbá egy később említendő oklevélbeli utalás valószínűsíthetik, hogy személyében keressük nem csak a kis udvarhelyét újraépítő(?) és faluvá fejlesztő birtokost, hanem a templom építőjét is, ha érkezéskor még nem állt volna. Az ez idő tájt épített csesztvei egyház azonban figyelmeztet, hogy a forma már a közvetlen környezetben is túlhaladott alternatíva lehetett. A 13. század végén keletkezett ro- tundáink alaprajz, belső tér, apszis kiképzés és falazat tekintetében nem mutatnak közeli rokonságot71 emlékünkkel. Ezek ellenére nem zárhatjuk ki teljesen ennek valószínűségét sem. A templom, ha keletkezését a fentiek figyelembevétele mellett e késői időszakra tennénk, a birtokközpont templomának, azaz falusi templomnak72 épült volna, vagy a korábbi romok helyre- állításával esetleg egy családi oratórium funkciót sejtet, amelyre az 1421. évi oklevél is utal. A kérdés eldöntésében egy nagyobb felületű feltárás segíthetne, a megásott területen túl nyugatra, a 69 JELI F: é.n. (1994). 22-29. 7° GYÖRFFY GY. 1998. 213. 71 GERVERS-MOLNÁR V. 1972. 31-43. 72 GERVERS-MOLNÁR V. 1972. 37. 20
