Rácz Jenő: „Koplyan alias Bakofalva”. Okleveles és régészeti adatok az egykori Koplány történetéhez - Nagy Iván Könyvek 17. (Balassagyarmat, 2009)

„KOPLYAN ALIAS BAKOFALVA" Okleveles és terepbejárási adatok a Csesztvéhez és Szügyhöz tartozó egykori Koplány történetéhez (írta: Rácz Jenő)

letti, felszíni kerámia anyagából65 és titulusából keletkező településnév alapján66 sejthető, korai alapítású (Érsek)Vadkert melletti Szent Lő­rinc,67 vagy az átkelő és vámhely Gyarmat fa- lu(?), bár ez utóbbi fejlődése is inkább csak a Balassa ősök kezén kezdődik. Koplány szomszédságában, Szügyben kép­zelhető el még a 11-12. század fordulójától a Szent László törvényeiből következtethető egy­házfejlődés eredményeként egy kis egyház épí­tése, amely körül temetkezhettek is a környe­zethez tartozó közösségek. (1291-ben említik: Penuk de Scyud eccl. e presb.-t Str. IL285)68 Ezen egyházas helyek valamelyikéhez való tar­tozása területünk népeinek ma még csak felté­telezés. További feladat kitapintani az ismeret­len évszázadokat a pogány rítusú temetők vég­leges felhagyását követően, megérkezve a több írásos, és egyéb emlékanyagot maga után ha­gyó korszakig, amikor az egyház belmissziós küldetésének is megfelelve egyre több, (már maradandó anyagból készített) kis falusi temp­lom épülhetett a helyi birtokosok, esetleg főúri mecénások és faluközösségek összefogásával. A királyi udvar és várbirtok rendszer 13. száza­di eladományozása következtében, amelyhez a tatárjárás pusztítása is sajátosan járult hozzá, a már megismert új birtokosok jelennek meg és ve­szik át azokat mint hűbéri magángazdaságokat. Ha előzőekben a templom nem állt, közöttük is­mét joggal kereshetnénk építtetőket. Ilyen jelen­tős személy lehetne birtokával, melyen a rotunda épült, Egyed lovag. De mint feltételezhető ő vi­szonylag ritkán tartózkodhatott itt és fia Kemény lakhelye az 1282. évi hatalmaskodással kapcsola­tosan (Felső) Koplányhoz, a későbbi Bakófaluhoz köthető, s nem Koplány I. lelőhelyhez, ezért őt, valószínű el kell vessük e kérdésben, s személyé­ben csak birtokszerzőt(?) és hagyományozót, s nem templomépítőt kell lássunk. 65 2009. 08. 9-i terepbejárásunk alkalmával feleségemmel gyűjtött anyag (KFM gyarapodási szám: 475) feldolgo­zása, közzététele folyamatban van. 66 KISS G. 2000. 385. 67 GYÖRFFY GY. 1983. 328. Érdekes az egyezés az esz­tergomi udvamokok korai alapítású Szent Lőrinc patro- cíniumával. HORVÁTH I. Esztergom Szent István ko­rában. 2000. 359-60. Kézikönyv az Európa 1000. körül kiállításhoz. Szerk.: Alfried Wieczorek és Hans-Martin Hinz. Az Európa Tanács 27. Kiállítása. Történelmi, művészeti, és régészeti tanulmányok III. Stuttgart. 6« GYÖRFFY GY. 1998. 303. A templommal szomszédos keleti terület ko­rábban a Woyn várjobbágy nemzetség haszná­latában volt, ezért őket is meg kell vizsgáljuk, mint több generáción keresztül nógrádi vár­szolgálatot teljesítő, ezen az alapon a „nemes­ség" sorába tartozó családot. A nemzetségről és koplányi birtokukról csak a Meney féle ajándé­kozás révén vannak adataink, és a családdal kapcsolatosan inkább hipotetikus kísérletként értékelhetjük egy helytörténeti dolgozatban69 a Mohora névadójaként felvetett Mohor rokonsá­got a Vaja nemzetséggel. A Woi/n-(Woya, Vaja) névkapcsolat erőltetettnek tűnik és Györffy nyomán70 a nevet inkább szláv etnikumhoz tar­tozó harcos jobbágy anyanyelvi „ragadvány" (foglalkozás) neveként fogadjuk el, ami egyéb­ként további utalás a kevert lakosságra. Többet a nemzetséggel kapcsolatosan jelen tudásunk alapján nem mondhatunk, templomépítő tevé­kenységüket nem tartjuk valószínűnek, de cá­folni sem tudjuk. A nemzetség kihalását követően jutunk a bir­toklásban őket követő, torontáli birtokairól érke­ző, így korábbi családi hátterét elhagyó vagy el­vesztő Meneyhez. Mint láttuk szolgálata, házas­sága nyomán társadalmi rangja (maga, sógora és két veje is comes), továbbá egy később említen­dő oklevélbeli utalás valószínűsíthetik, hogy személyében keressük nem csak a kis udvarhe­lyét újraépítő(?) és faluvá fejlesztő birtokost, ha­nem a templom építőjét is, ha érkezéskor még nem állt volna. Az ez idő tájt épített csesztvei egyház azonban figyelmeztet, hogy a forma már a közvetlen környezetben is túlhaladott alterna­tíva lehetett. A 13. század végén keletkezett ro- tundáink alaprajz, belső tér, apszis kiképzés és falazat tekintetében nem mutatnak közeli rokon­ságot71 emlékünkkel. Ezek ellenére nem zárhat­juk ki teljesen ennek valószínűségét sem. A templom, ha keletkezését a fentiek figyelembe­vétele mellett e késői időszakra tennénk, a bir­tokközpont templomának, azaz falusi templom­nak72 épült volna, vagy a korábbi romok helyre- állításával esetleg egy családi oratórium funkciót sejtet, amelyre az 1421. évi oklevél is utal. A kér­dés eldöntésében egy nagyobb felületű feltárás segíthetne, a megásott területen túl nyugatra, a 69 JELI F: é.n. (1994). 22-29. 7° GYÖRFFY GY. 1998. 213. 71 GERVERS-MOLNÁR V. 1972. 31-43. 72 GERVERS-MOLNÁR V. 1972. 37. 20

Next

/
Thumbnails
Contents