Rácz Jenő: „Koplyan alias Bakofalva”. Okleveles és régészeti adatok az egykori Koplány történetéhez - Nagy Iván Könyvek 17. (Balassagyarmat, 2009)
„KOPLYAN ALIAS BAKOFALVA" Okleveles és terepbejárási adatok a Csesztvéhez és Szügyhöz tartozó egykori Koplány történetéhez (írta: Rácz Jenő)
királynő tárnokmestere (1270-72) és vasi ispán. A királynővel való rokoni kapcsolat révén (a nagyapai és apai „örökségen" túl) a fiatal testvérek karrierjében is szerepet tulajdoníthatunk ennek a ténynek. Egyed tárnokmester kiváló katona volt. 1266- ban, a bolgár hadjáratban, Tirnova „bevevője", de nyilván az ifjabb király minden jelentősebb hadi eseményének szereplője. V. István királysága idején pozsonyi ispán. 1271-ben a cseh királlyal kötendő béketárgyalás egyik, a béke megtartására esküt tevő meghatalmazottja. Később ura hirtelen halálát követően, a kis királyfi (Kun László) elrablásával kapcsolatos vélhető cinkosság miatt, még a királyné szállását is ostrom alá veszi Gergely testvérével, ami miatt menekülniük kell az országból. II. Ottokár cseh királynál találtak menedéket. Ezzel Egyed átmenetileg kezére juttatta az ispánként rábízott Pozsony vármegyét. Váltották egymást V. István korábbi ellenzékének vezérével, Kőszegi Henrikkel, aki hazatérve kegyelmet kap. Következő év elején azonban, amikor Csák Máté a seregével az akkor cseh királyt uraló Stájer-országot, Karintiát, Ausztriát és Morvaországot pusztította, - amelyre a nyugati határ táján osztrák-morva seregek csaptak vissza, előrevetítve egy rövidesen bekövetkező cseh-magyar háborút, - Egyed is visszatér. O is kegyelemben részesült, sőt 1274-75-ben két rövidebb terminusban még rivális ellenfelét, a korábban a kis trónörököst elrabló, akkoriban a hatalomból kibuktatott, Gutke- led nembéli Joahimot is váltja a támokmesteri tisztségben, illetve a Nyulak szigetén megölt Béla herceg halálát követően felosztott Délvidéken, szintén rövid ideig, macsói és bosnyák báni méltóságot is viselt. 1275-ben veszítették el hivatalaikat Gergellyel együtt, és mindketten „visszavonultak a politikától" - írja Karácsonyi.49 Ettől kezdve koplányi Egyedről sem hallunk. Az 1277. évi megosztásnál csak fiait: Keményt és Moytecet említik. Ezek alapján koplányi Egyed „eltűnését" is (!) 1277-et röviddel megelőző időpontra kell tennünk. A volt tárnokmester azonban, ha nem a politikában, de néhány oklevélben még feltűnik, pl. öccsével együtt 1291 táján a Bihar megyei Álmosd birtokosaként, amikor Péter erdélyi püspök testvéreiként nevezik meg őket. Gergely rövidesen meghal, 49 KARÁCSONYI ]. 1900. 837. Egyed pedig ez idő tájt, „mivel fiai nem voltak" mondja Karácsonyi, örökösöket próbál keresni anyja családjából, a Bő nemzetségből, amit később részben megbán és visszavon. 1294-98 között építi ki Atyina (Vocin, Horvátország) várát és Vratina földjét a nováki kereszteseknek adja, hogy rokonságáért hetente gyászmisét mondjanak. Csak 1300-ban említik házastársát, „feltehető második"50 feleségét, a Kökényes-Radnót nembéli Dobokai Katát. 1302-10 között a nógrádi Fülek vára is (Gerely fia) Egyed mester birtoka, melyből 1302-ben elajándékozza az uradalomhoz tartozó Petrit.51 1307-ben püspök testvére hal meg. 1313-ban Nagyszombatban betegen ő végrendelkezik. Örökbirtokainak nagy részét vejeire, egyéb rokonságára, atyinai uradalmát feleségére és hajadon lányaira hagyja. Ha számításaink helyt állóak, és 1230-at röviddel követően született, 80 év körüli korban érte a halál, amely e korban ritkaság. Mivel leányai ekkortájt kerültek eladó sorba, ők valóban egy késői vagy második(?) házasságból születhettek. Koplányi Egyednek viszont fiai, sőt fiú unokái is voltak, utóbbiakat 1286-ban említik. A kikövetkeztethető nemzedékváltás alapján a két Egyed egyidős lehetett és akár egy személy is lehetne, ha nem tudnánk, hogy a tárnokmester fiúörökösök híján miként volt kénytelen intézkedni. További adat, hogy koplányi Egyed lovagnak nem tudunk más birtokáról, csak amit Koplányban lakó fiai örököltek. Az első látásra ellentmondó tények, úgy vélem, inkább kiegészítik egymást. Lehetővé teszik a két Egyed azonos személyként való kezelését, ha feltételezzük, hogy Kemény és Moytec hajdan az ifjú lovagnak (a kisebb fiú, és egyik unoka neveiből következtetve) egy szláv lánnyal való feltehető rangon aluli hosszabb szerelmi viszonyából születtek. Korábban hatalmánál fogva közbenjárhatott volna a lány családjának nemesítéséért (?) a kapcsolat törvényes keretbe terelésére, de nem tette. (Személyére és családjára, nyilván rossz fényt vetett volna.) 1275-ben, mivel kiszorult a királyi tanácsadók közül és új életformát kezdett, természetesen járulhatott hozzá (talán a korábbi szálak elvágásának okán is), hogy fiainak szerzett, a többihez képest jelentéktelen koplányi birtoka a nevükre kerüljön. Nem sokkal ezt követő50 KARÁCSONYI]. 1900. 837. sí GYÖRFFY GY. 1998. 241-42. 284. 14
