Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

HELYI FORRADALOM II. Önszerveződés Nógrád községben, 1956-ban (Esettanulmány)

HELYI FORRADALOM II. Önszerveződés Nógrád községben, 1956-ban (Esettanulmány) Nógrád megye Rétsági járásában 1956. október 29-ig mindössze hét községben jöttek létre - eltérő elnevezéssel - forradalmi tanácsok. Mindegyikük a Nógrádot is érintő Vác-Balassagyarmat vasútvonal mentén fekszik. Térbeli helyzetüknél fogva e falvak már a század elején kinyíltak, és ingázók, bejárók tucatjait, az ötvenes években százait küldték a közeli városok (főként Vác, Dunakeszi és Budapest) üzemeibe, gyáraiba. Társadalmuk fokozatosan átalakult, mindegyikükben megjelent és megerősödött a helyi vasutasközösség. Jelen vizsgálatunkban kísérletet teszünk arra, hogy bemutassuk az események főbb dinamikai tényezőit, a szereplők legfontosabb motivációit, a működő szándékokat, akaratokat egy közel kétezer lelkes, nógrádi kisközség forradalmi eseményeiben.

1 Információrendszer, lokalitás, cselekvési dinamika A külső térből érkező és a belső térben ható, friss hírek többségét Nógrádra is vasutasok és Budapest, Vác, Dunakeszi üzemeiben, gyáraiban dolgozó - többnyire munkásszállásokon élő - munkások hozták. Ilyen volt Haász Sándor 24 éves pályamunkás, aki a Nyugati pályaudvaron, vagy Srám János, aki a váci MÁV-telepen dolgozva volt tanúja a forradalom első napjainak. Hébel János, a dunakeszi műhelytelep dolgozója később a helyi események egyik mozgatójává, szervezőjévé vált. Az átélt események, hallott információk mellett szerepvállalásának bizonyára fontos motívuma volt szociáldemokrata múltja, 1950-es iparmegvonása, 1954-es, ítélettel végződő perbe fogása, valamint apósának - aki a világháborút követő ún. koalíciós időszakban a községi nemzeti bizottság elnöke volt - közéleti funkciója. Az információs rendszer első szegmensét tehát azok az erő- és mintaközpontok jelentik, amelyeknek forradalmi történései, eseménysorai személyes közvetítéssel kerültek a közösségi térbe. Nógrád község esetében ezt a szerepet Budapest mellett elsősorban a közeli Vác töltötte be, ahová a falu lakosai vásározni is jártak. (Rétság, a járás székhelye ekkor csupán egy alig több mint ezer lakosú kisközség volt, ahol a helyi erőközpontok - a járási tanács, a pártbizottság, a 1 Vö. Tyekvicska Árpád: Helyi forradalom - Társadalmi önszerveződés a Rétsági járásban, 1956-ban. In: Rendi társadalom - Polgári társadalom 5. Paraszti kiszolgáltatottság Paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör konferenciája. Gyula, 1991. 264274. p., illetőleg a kötet előző tanulmánya. 18