Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)
HELYI FORRADALOM II. Önszerveződés Nógrád községben, 1956-ban (Esettanulmány)
Önszerveződés Nógrád községben, 1956-ban rendőrség és a páncélosezred - lassú hatalmi eróziója csak október 29-e hajnalán tette lehetővé az Ideiglenes Járási Forradalmi Nemzeti Tanács létrehozását.) A személyes élmények mellett a legtöbb információt a rádió közvetítette a falu lakóinak. A Kossuth rádió október 28-ig a felkelőkkel fegyveres harcban álló, az események jó részét ellenforradalminak nyilvánító kormány híreit, kommentárjait szolgáltatta. Az ebből következő „legitimációs csapda" polarizáló kettőssége Nógrád esetében is tetten érhető: egyfelől az október 26-i fölvonuláson megjelenik az „Éljenek a diákok, hazudik a rádió!" jelszó, másrészt a népfront elnökének részvétele és szerepe a forradalmi tanács választásában - mint látni fogjuk - a legitimitás kereséséről tanúskodik. A Szabad Európa Rádió máig tisztázatlanul fontos szerepet játszott a vidéki események dinamizálásában. Mivel teljes híranyaga nem áll rendelkezésünkre, így most csak rendkívüli hallgatottságát rögzíthetjük. A hírek falun belüli terjedése egyben az események, a fölvonulás gondolatának formálódását, a szervezők kiválását és a történések középpontjába kerülését is jelenti. Ezt a folyamatot leginkább lokális áttekintéssel tudjuk megragadni (1. ábra). Az ábrán sűrűsödések jelzik az egymáshoz közel lakók, szomszédsági viszonyban állók szorosabb kapcsolattartását. Hír- és véleménycseréik a térképi vizsgálat tanulsága szerint fontos ösztönzői lehettek a későbbi cselekvésnek. A szomszédolások, a fölszaporodott „rokonlátások" megannyi impulzusát adták a szerepvállalásnak, illetve a szerepre való késztetésnek. Az akaratok és szándékok egyeztetésének másik, a család, a háztartás belső terétől távolabbi helyszíne a borház, a borospince, mely októberben, szüret után, a baráti, rokoni összejövetelek idején a véleményformálás egyik terepévé vált. Az itt összeülő, borozgató, szócsatákba bonyolódó, vagy épp a józan véleményeket ütköztető „kupaktanácsokról" adatközlőink is megemlékeztek. A térképi sűrűsödések és a forradalmi események középpontjában a falu lakói által gyakorta használ, „bejáratott" középületeket találunk. A kocsma a falu közéletének, politikai önkifejezésének hagyományosan fontos helyszíne. E funkció csak az ötvenes években szorult ki belőle, ekkor vált szinte kizárólag a szórakozás, az italozás színterévé. '56 politikai forrongásai ismét a helyi hírcsere, információszerzés központjává tették e nagy múltú intézményt. Járásszerte dokumentumok sora tárja elénk a viták, élménybeszámolók által itt formálódó és hevülő forradalmi hangulatot, mely gyakorta csapott át spontán tüntetésbe, amit nemegyszer kísértek jelképleverések, könyvégetések. E cselekvéssorokban a mintaközpontokban látott, átélt, otthon újra és újragondolt, a beszámolókban mindinkább kiszínesedő események, viselkedési és magatartásformák kicsiben való újrajátszását láthatjuk. Ennek csak előkészítője a „társaságba járó" embert motiváló, rajta keresztül pedig környezetét is politizáló kocsmai beszélgetés. 19