Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

EZERKILENCSZÁZHATVANKETTŐ. Ami ’56 után következett

Ami '56 után következett... például az Élet és Irodalomnak, sőt Magyarországon is folytatták a Látóhatár kiadását.

1 Az évnek azonban volt egy náluk sokkal fontosabb hazatérője. Március 18án a Kerepesi temetőben ünnepélyes keretek között, állami részvétellel elhelyezték Károlyi Mihály volt köztársasági elnök hamvait. Az újratemetés előzményéhez tartozik, hogy a hazai sajtó számos írásban méltatta és mutatta be Károlyi személyiségét, történelmi szerepét, sőt a Népszabadságban sorozatban közölték több írását is. A hamvak hazahozatalát Károlyi Mihályné magyarországi látogatása vezette be. Andrássy Katinka 1961. december 22-től 1962. január 20-ig tartózkodott itthon, ezúttal - hivatalos jelentések szerint - „inkognitóban". Meglátogatta több rokonát és ismerősét, foglalkozott férje emlékiratainak a kiadásával, valamint találkozott több állami vezetővel és pártfunkcionáriussal, köztük magával Kádárral is. A belügyi jelentések szerint „elsősorban a 'sztálintalanítás' és a Rajk-ügy érdekelte". A hamvak hazahozatalának több irányba is jelzésértéke volt. Részben megmutatta az új nemzeti egység tág peremeit, a népfrontpolitika tartalmi változását, de üzenet volt a „haladó emigráció" számára is, harmadrészt pedig - ellenkező előjellel - Kádár szektás-dogmatikus ellenzékének. Arccal a Vatikán felé Az emigrációs politika megújítása mellett a magyar politikusok figyelme a nemzetközi folyamatokat is befolyásolni képes Vatikán felé irányult. XXIII. János pápa, „a mai élethez való alkalmazkodás" jegyében 1962. október 11-re összehívta az egyház történetének XXI. Egyetemes Zsinatát, ismertebb nevén a II. Vatikáni Zsinatot. A zsinat különös figyelmet kívánt szentelni a kommunizmus, a szocialista országokkal kapcsolatos egyházi magatartás kérdéseinek. Az előkészítés időszakában, a kelet-európai országok egyházainak képviseletében, Rómában járt Wiszynszki lengyel kardinális, aki több megoldási javaslatot vetett fel a Vatikán illetékeseinek a felmerült problémák kezelésére.

2 A zsinat előkészítésének egyik kulcskérdése volt, hogy a kommunista országok püspökei kiutazhatnak-e Rómába, és ha igen, milyen feltételekkel. A magyar vezetés döntés előtt állt. A kül- és belpolitikai visszhang mellett két tényezőt kellett mérlegelniük. Részben azt, hogy a Vatikánban felmerült tervek szerint, ha a szocialista országok püspökei nem kapnák meg az engedélyt a zsinaton való részvételre, akkor az emigrációban élő egyházi személyeknek kézbesítik ki a meghívót. Ebben az esetben Zágon József, a Pápai Magyar Inté1 Borbándi Gyula: Magyarok az Angol Kertben. A Szabad Európa Rádió története. Bp., 1996, Európa Könyvkiadó, 331. o. 2 ÁBTL Tájékoztató jelentések 60-7/43/62. VI. 26. szám. 389