Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

KIRÁLYÉRT – HAZÁÉRT. Ifj. Pallavicini György és Pálinkás (Pallavicini) Antal életrajzi vázlata

If}. Pallavicini György és Pálinkás (Pallavicini) Antal tol kezdve mindenki hallgatólagosan tudomásul vette". Talán nem tévedünk, ha feltételezzük, hogy a döntés mutatta meg az egykori őrgróf emelkedésének lehetőségeit és korlátait. Megérthető Pogány hátrahőkölése, amikor Pálinkás anyakönyvi kivonatából megtudta az eredeti nevét. Az őrnagy válaszai talán némi fényt villantanak arra a titokzatos homályra, amely a Pallavicini-Pálinkás rejtélyt borítja: „Csak egy magyarázata van ennek, s csak egy magyarázata lehet... Az, hogy sikerült meggyőzni feletteseimet becsületességemről és őszinteségemről. Hogy nemcsak játszom a népi tisztet, de az is vagyok... Átalakultam, mert át kellett alakulnom... Ugyan miért? Miért nem szaladtam el 1944 telén, mint a legtöbbje, vagy legalább 1948-ig, mikor még a reménység is szertefoszlott? Miért nem élek valahol külföldön, előkelő rokonságom közelében...? Hát mindezt nem tettem, kérem. Én kicseréltem magam, elfelejtettem mindazt, ami a múlthoz kötött... csak egyetlenegyet nem... a hazám... Ami itt van a Duna-Tisza táján, több mint ezer esztendeje, s amelyet nem lehet újjávarázsolni sem Bécsben, sem Münchenben... Aztán én nem tudnám a külföldi összeköttetéseimet értékesíteni, mert egyszerűen nincsenek... S ha volnának, ugyan mit érnék velük? Még köszönni sem tudnék... Látott már magyar arisztokratát, aki egyetlen idegen nyelven sem beszél? ... Hát akkor jól nézzen meg engem az ügyvéd úr! Mert én nem tudok, csak magyarul...

1 akárcsak a tiszaháti vagy a somogyi magyar paraszt... nem akarok soha máshol élni, mint itthon, Magyarországon! Ha süt, ha fúj, ha derűs, ha havazik... Ami meg a honvédséget illeti: egész életemben hivatásos tisztnek készültem... Én semmi máshoz nem értek, csak a katonasághoz. Ez a katonaság meg megint csak itt van... ezen a szerencsétlen földön, abban szolgál a magyar gyerek, akármilyen a zászló... Ezért vagyok én ma is hivatásos katona, magyar honvédtiszt, s leszek is az, ameddig csak élek/'

2 Nem tudhatjuk, hogy Pogány mondatai mennyiben tükrözik vissza Pálinkás eredeti gondolatait, de a mondanivalót tekintve hihetőnek tűnnek. Közelíthetnek bennünket ennek a sajátos emberi sorsnak a megértéséhez, melyet elemezhetünk, kereshetünk benne hétköznapi vagy szomorú mozgatórugókat egyaránt, de egyet nem tagadhatunk meg tőle, hogy izgalmas, hogy színes, hogy egyedi. Valószínű azonban, hogy az ötvenes évek történései Pálinkás gondolkodásán is változtattak. Erre vall az a beszélgetés, amelyet régi ismerőse, Boroviczény Károly Gyula idéz fel a már idézett levelében: „1955 nyarán

3 ... Antal bejött, leültünk a rendelőintézet udvarán, hosszasan elbeszélgettünk. Ekkor már rég 1 Személyi lapjának bejegyzése szerint az őrnagy németül „beszél és a köznapi nyelvet megérti". 2 Dr. Pogány A.: ism. 156-159. o. 3 Boroviczény valószínűleg elvéti a dátumot, mivel Pálinkás Borbála 1954. június 4-én született meg Budapesten. 103