Gere József: Békében, háborúban. A balassagyarmati 23/II. gyalogzászlóalj története (1939-1945) - Nagy Iván Könyvek 15. (Balassagyarmat, 2004)

Epilógus

visszavonulással nem ért véget, nem fejeződött be. A teljességhez hozzátartozik, hogy 1944. március 2-án ezredünket ismét teljes hadilétszámmal mozgósították és április 20-án hadműveleti területre indították. Erről az időszakról krónikásaink szűkszavúan emlékeznek meg, pedig ezidőben is az ezred mögött sok csata,

ütközet sorakozott. Rövid felsorolás: harcok a Stry- pánál, a Dnyeszternél, ahol főleg védelmi harcok folytak. Július 27-én védelmi vonalunkat feladtuk, mert a szovjetek Tarnopolnál és Kolomeánál hatalmas páncélos erőkkel megindították támadásukat. Csapataink utóvédharcainak állomásai: Duliby, Kalus, Jazlowiec, Nizniov, Stanislaw, Dolina, a Kárpátok előtere, Wisz- kow, Vigoda, Toronyai- hágó, Jaworina 1337-es magassági pont.

A román átállás következtében a 20. gyaloghadosztályt — melynek kötelékében volt az ezredünk - a nyílt déli határra, Békéscsaba térségébe csoportosították át. A szovjetek 1944. október 6-án hatalmas erők összevonásával indították meg támadásukat. Súlyos harcok bontakoztak ki a Tiszántúlon, majd a Duna-Tisza közén. A 44-es hadjárat is óriási véráldozattal járt. Bizton állíthatom, hogy ezredünk, zászlóaljunk minden katonája esküjéhez híven védte hazánk megszentelt földjét. Méltók voltunk 16-os elődeinkhez.

Hősi halottaink emléke előtt — akikre visszaemlékszem — mély tisztelettel hajtok fejet: Kandray Ernő hadnagy, Füles József hadnagy, Panyiczky Károly zászlós, Bérezés Béla hdp. őrmester, Puskely Pál zászlós, Kosa Géza honvéd, Békési Ödön hdp. őrmester, Ruga János szakaszvezető. Meg kell emlékeznem még Lászay János ezredesről, Hárs László századosról, Csépány László zászlósról, Aradi István zászlósról - akik már a háború után hunytak el és azokról, akik - hála Istennek - még közöttünk vannak: Petrányi Ferenc alezredesről, Frecska József őrvezetőről, Lőke Ernő hadapród őrmesterről és Borszéki Vilmos századosról, akitől mint kiskatona megtanultam a katonás magatartást. Köszönöm, hogy meghallgattak.”308

Az emléktáblát Dr. Rózsa György, a Civitas Fortissima Kör elnöke leplezte le,

I66. Egykori 23-ások, 1999-ben, Salgótarjánban. Balról jobbra: Deák Gyula, Dr. Moyzes József, Feimer István, Wernke Ottó

229