Gere József: Békében, háborúban. A balassagyarmati 23/II. gyalogzászlóalj története (1939-1945) - Nagy Iván Könyvek 15. (Balassagyarmat, 2004)

Területvédő harcok Magyarországon a nyilas hatalomátvétel után

I

TERÜLETVÉDŐ HARCOK MAGYARORSZÁGON A NYILAS HATALOMÁTVÉTEL UTÁN

A Horthy-proklamáció, az átállási kísérlet kudarca, majd a nyilas hatalomátvétel Magyarország történetének új, tragikus fejezetét nyitották meg. A hadsereg fronton lévő alakulatai, a katonák, a haza iránti „feltétlen hűségre”, a parancs teljesítésére nevelt tisztikar tagjai személyesen is választás elé kerültek: a további ellenállás vagy a fegyverletétel között kellett dönteniük. Az előbbi egy kilátástalan, az ország személyi és anyagi javainak pusztulását hozó, elkeseredett harc vállalását jelentette, utóbbi a kilátástalanság felismerését. A döntéseket - a harcoló alakulatok parancsnoki szintjétől lefelé - inkább határozhatta meg a katonai hivatástudat, a bolsevik megszállás rémétől, a hadifogságtól való félelem, mint sem az október 15. utáni nemzetrontó hatalomhoz való személyes viszony. Akik a további harcot választották, ezt a döntést többségükben katonaként és nem politikusként hozták meg. Zömükben nem is választhattak: az alakulatok fennmaradt fegyelme, az érkezett parancsok, az események sodra döntöttek a folytatásról. Történelmi szempontból természetesen mérlegre kell tennünk tetteiket, de sohasem feledkezhetünk meg azokról a körülményekről, amelyek döntéseikben befolyásolták őket.

*

Október közepén Balassagyarmat az országban történt hatalomváltás ellenére még mindig a békés arculatát mutatta. A háborúból ízelítőt először — mint az első világháborúban is - a vasutasok kaptak. 1944. szeptember 12-én érte az első bombatámadás a balassagyarmati csomópont vonalait. Losonc felől angol bombázók és kéttörzsű vadászgépek a vasútvonalat követve haladtak nyugat felé. Bombákat dobtak Ipolytarnóc állomásán egy Losonc felől bejáró tehervonatra. Balassagyarmaton - tartva egy esetleges nagyobb légvédelmi tűztől - nem támadták meg a vasútállomást. Dejtáron két, lőszerrel rakott szerelvény állt, ezeket tűz alá vették, s mindkét vonat felrobbant. Használhatatlanná vált a felvételi épület, az áruraktár pedig leégett. A gépek felgyújtották Drégelypalánkon a felvételi épületet, s annak emeleti része kiégett. A sérülés nyomai ma is láthatók. Ezt követően Ipolyság állomást bombázták és az ott álló szerelvényeket géppuskázták végig.274 Az Ipoly-völgyi vasútnak hamar felismerték a stratégiai jelentőségét. A nyugat-keleti irányú katonai szállítmányoknak az állandóan bombázott Budapestet elkerülő útvonalaként használták a németek. 1944. szeptember 20-án Ráróspuszta megállóhely közelében partizánok robbantással kisiklattak egy német katonavonatot. Mindezek azonban viszonylag távol történtek Balassagyar205