Gere József: Békében, háborúban. A balassagyarmati 23/II. gyalogzászlóalj története (1939-1945) - Nagy Iván Könyvek 15. (Balassagyarmat, 2004)

Don menti hadszíntereken

árokba behatoló vállalkozót dulakodás közben ejtettük fogságba. A másik alka­lommal kb. egy szakasz vállalkozását sikerült meghiúsítani, a futóárok előtt 10 m-re visszahagyták egy sebesültjüket és két halott társukat. A figyelőszolgálat ellenőr­zése során nem egyszer magam is hallottam a sötétben az ellenséges síjárőrök lé­ceinek susogását. Azt, ______________________ hogy milyen távol és mennyien voltak, egyszer sem sikerült megállapíta­ni. Az általuk viselt hóle­pel és a sötétség ebben megakadályozott ben­nünket. Az első napok­ban nagy gondot, fejtö­rést okozott a figyelőszol­gálat. Megrémítette a szolgálatteljesítőket a nem is csekélynek mond­ható 7 vagy 8 fejlövéses eset. A szemközti szibéri­ai gárdaezred távcsöves puskásai erre specializál­ták, jól belőtték magu­kat. Nem volt tanácsos egy helyen huzamosabb ideig vagy egymásután többször a fejüket kidug­ni, végigpásztázni a tere­pet. Hogy ezt zavartala­nul végezhessék az embe­rek, s főként minden ve­szély nélkül, ellenszer­ként gyorsan két-két tü­kör segítségével periszkó­pokat készítettünk s lát­tuk el őket. Ezek után a fejlövések megszűntek.”187 Veszélyes volt bármilyen tevékenység. Sebesülésének körülményeire Frecska József így emlékszik vissza: „Figyelőszolgálatban voltam, és esett a hó. A munka­szolgálatosok járták az árkokat megtisztítani, de mi erre nem vettük igénybe 128. Lászay János alezredes eligazítást tart Tóth Sándor és Papp Jenő (szemben) századosoknak. 1942. szeptember 11. 129. Lászay János ezredes az ezredparancsnoki harcállásponton egy magyar és német tiszttel

Next

/
Thumbnails
Contents