Gere József: Békében, háborúban. A balassagyarmati 23/II. gyalogzászlóalj története (1939-1945) - Nagy Iván Könyvek 15. (Balassagyarmat, 2004)
Don menti hadszíntereken
Don menti hadszíntereken együtt továbbra is Sztorozsevoje északnyugati részén lévő tűzkörletébe lőtt 5 óra 30 percig. A 23. gyalogezrednek ezt a tüzet kellett újra kihasználni, hogy birtokba vegye a falu délnyugati szegélyét. A támadás eleinte lendületesen haladt. 10 óra 10 perckor a salgótarjáni zászlóalj közepével behatolt a faluba, de a balassagyarmatiak lemaradtak. A zászlóaljak parancsot kaptak „az elért helyzetben való beásásra”. A német 168. gyaloghadosztály csak 14 óra tájban vette birtokba a falu délnyugati csücskének egy keskeny sávját. 16 óra 30 perckor a 23. gyalogezred részeit balra tolták, majd 17 óra 20 perckor megkezdték az előrehaladást a Don felé, de a sötétedés miatt a mozgást leállították. Az éjszakát a katonák a nyílt terepen töltötték. Lövészteknőket ástak és abban várták a hajnalt. Másnap, szeptember 10-én 3 óra 45-től 6 óra 15-ig a német tüzérség a falu közepét lőtte, majd a német 168. gyaloghadosztály megkezdte a támadását. A 23. gyalogezred a németek mögött haladt. A losonci zászlóalj 9 órakor elérte a Dont. A 23/11. és az 53/III. zászlóaljak Várnagy Károly őrnagy parancsnoksága alatt egyesítve a horhosokban tisztogatást végeztek. A délután folyamán az ellenség megkezdte a faluból a visszavonulást a Don túlsó partjára. A 23. gyalogezred ezt kihasználva szeptember 11-én hajnalra egész hosszában megszállta az előírt sávban a Don partját.* 168 111. Balról jobbra: Rideg Ferenc őrvezető, Bacsa Sándor őrvezető, Szabó István honvéd, elesett dejtári baj társuk sírjánál a sztorozsevojei temetőben. 1942. szeptember 120
