Gere József: Békében, háborúban. A balassagyarmati 23/II. gyalogzászlóalj története (1939-1945) - Nagy Iván Könyvek 15. (Balassagyarmat, 2004)
Don menti hadszíntereken
I Sztorozsevoje visszafoglalásáért a 20. könnyűhadosztály ezredei hatalmas árat fizettek. A balassagyarmati zászlóalj vesztesége megdöbbentően magas volt. Elesett Vörös Géza próbaszolgálatos zászlós, a távbeszélő szakasz parancsnoka. Megsebesült - a Füles József hadnagy halála után a 23/4. század parancsnokának kinevezett — Böszörményi András főhadnagy. A 4. század további három szakaszparancsnoka: Bolla Gyula, Szegedy Miklós és Lőrinc László hadapród őrmesterek is erre a sorsra jutottak. Lőke Ernő hadapród őrmester, a 23/6. század szakaszparancsnoka is megsebesült. Sérülése nem látszódott komolynak. Sebét ellátták és továbbra is a szakasza élén maradt. Később mégis kórházba kellett szállítani, mert állapota súlyosra fordult.169 Váltás történt a zászlóalj élén is. Csurgay Ferenc főhadnagy szeptember 11-én megsebesült, a zászlóalj vezetését a 23/5. század paff 2. Balról jobbra: Bacsa Sándor őrvezető, Balga Ferenc tizedes, Szabó István honvéd az 1942. szeptember 9-én elesett falubeli baj társuk, Tóth Sándor őrvezető, dejtári lakos sírjánál, a sztorozsevojei temetőben. rancsnoka, Hárs László százados vette át. Helyére, a 23/5. század élére Klucsik László tartalékos főhadnagy lépett. A századok véres vesztesége — halottak, eltűntek, sebesültek — 95-100 fő körül mozgott. A zászlóaljnál összesen 135 fő volt az elesettek és az eltűntek száma, ezért a sztorozsevojei csata után át kellett szervezni. A 23/6. század szenvedte el a legnagyobb veszteséget, ezért ezt megszüntették. Harcképes katonáit szétosztották a 23/4. és a 23/5. század között. így is alig érte el a két század létszáma a frontra induláskori 75 %-ot. Teljes szakaszok hiányoztak, s a vonalban maradtak között is sok volt a kórházi ápolást nem igénylő könnyű sérült.170 A 23. gyalogezred Sztorozsevoje községtől északnyugati irányban, a Don folyó partján elkezdte kiépíteni az állásait. A nappalok őrséggel és figyelőszolgálattal teltek el. Ez idő alatt az utászok a hátrébb lévő erdőkben rönkfákat termeltek ki és a vonal közelébe szállították. Az éjszaka a lövészárkok ásásának és a bunkerek építésének volt az ideje. Szeptember közepére befejeződtek a hídfőcsaták. A 2. magyar hadsereg két121
