Deák Gyula: Ahogyan én láttam. Visszaemlékezés a doni harcokra - Nagy Iván Könyvek 14. (Balassagyarmat, 2004)

A TÁMADÁS

harcosból álló járőr is, elképzelhetetlen pánik keletkezett volna.... Akkor és ott félelmetes volt erre gondolni is! Nagy szerencsénkre minden ellenséges behatás nélkül, még a sötétedés beállta előtt Kocsatovka községbe értünk. Itt már felkészülve vártak bennünket. Azonnal jelentkeztem az itteni parancsnokságon, s egyúttal érdeklődtem parancsnokaim felől. Nemleges válaszukat sajnálattal vettem tudomásul. A fáradt, elcsüggedt, éhes beérkező embereket, így az enyéimet is, fűtött lakásba helyezte el a „fogadóbizottság", ahol nyugodt körülmények közepette pihenhettek. Meleg étellel bőségesen elláttak mindenkit, ismerve azt, hogy a tele gyomor megnyugtatja a kedélyeket. Gyorsan kellett pihenni mindenkinek, hogy a harckészségét mielőbb visszaszerezze, mert senki sem tudta mit hoz a holnap. 56