Tóth Tamás: Nagy Iván iratai - Nagy Iván Könyvek 13. (Balassagyarmat, 2003)

Bevezető

másfél esztendejét. A bukás után egy ideig a Nógrád megyei Bujákon bujdosott, majd a gróf Berthold családot kísérte Itáliába nevelőként. Az itáliai út újabb fordulatot hozott a pályáján. Itt döntötte el, hogy történész lesz: az Akadémia megbízásából, Wenzel Gusztáv ajánlásával a Biblioteca Marcianában dolgozott. 1853-ban Balassagyarmaton nyitott ügyvédi irodát. 1855-ben a budapesti Egyetemi Könyvtárban kapott állást. Még ebben az évben megnősült, két évvel később pedig megjelent a Magyarország családai... első kötete. 1858-ban már az MTA levelező tagja, 1874-től rendes tag. Kétszer pályázott - sikertelenül - az Egyetemi Könyvtár igazgatói állására, 1870-ben az Országgyűlés Képviselőházi Naplójának szerkesztője lett. 1878-ban megromlott egészsége - és a mellőzöttség érzése miatt - lemondott állásáról, otthagyta a fővárost, és a Nógrád megyei Horpácsra költözött. A menedéket adó horpácsi birtokot feleségének, Csató Máriának köszönhette, aki azt anyja révén, a férfiágon kihalt Gelle családtól örökölte. A falu bírájaként egy időre visszavonult a tudományos élettől, ahogy ezt nyomtatásban megjelent munkáinak jegyzéke is bizonyítja.

4 A hallgatás nem tartott sokáig. Az 1882-ben megalakult Magyar Heraldikai Társaság egyhangúlag alelnökének választotta. 1883 és 1886 között részt vett a Siebmacher-féle Wappenbuch magyarországi részének megírásában. A szerzőtárs, Csergheő Géza módszereinek tudományosságát megkérdőjelezve kilépett a vállalkozásból, és ezután idejét Nógrád megye történetének megírására fordította. 1888-ban hivatalosan is felkérték a monográfia elkészítésére. 1891-ben megalapította a Nógrád Vármegyei Múzeum Társulatot, melyre könyvtárát és a múzeumépítés anyagi alapját megteremtő horpácsi birtokot hagyta. 1898. október 26-án halt meg Horpácson. Eletével, munkáival és hagyatékával több tanulmány, tanulmánykötet foglalkozik.

5 4 Méry Tünde: Nagy Iván nyomtatásban megjelent munkáinak jegyzéke. In: Nagy Iván emlékezete. Szerk.: Tyekvicska Árpád. Balassagyarmat, 2000, 168-197. p. 5 A teljesség igénye nélkül felsorolunk az újabb publikációk közül néhányat. Kovács Anna: Nagy Iván könyvtára mint egy nemzedék műveltségének tükre. In: Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve. Salgótarján, 1980, 119-134. p.; R. Várkonyi Ágnes: Nagy Iván, a történész. Palócföld, 1981/5. sz., 19-21. p.; Kovács Anna: Nagy Iván könyvtára, mint egy művelődési eszme bizonyítéka. In: Nógrád Megyei Múzeumok Evkönyve. Salgótarján, 1982, 209-242. p.; Nagybákai Péter: Nagy Iván heraldikai és genealógiai munkássága. In: Balassagyarmati Honismereti Híradó, 1984/1-2. sz., 25-37. p.; Szakály Ferenc: A NAGYIVÁN - Kísérőtanulmány Nagy Iván Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal [1857-1868J című művének reprint kiadásához. Budapest, 1987; Nagy Iván emlékezete. Szerk.: Tyekvicska Árpád. Balassagyarmat, 2000. A Nagy Iván Könyvek sorozatban, a Nagy Iván Történeti Kör és a Nógrád Megyei Levéltár közös kiadásában megjelent kötet tanulmányai: R. Várkonyi Ágnes: Nagy Iván, történetíró a polgári átalakulás korában. 8-27. p.; Bertényi Iván: A heraldikus Nagy Iván. 2837. p.; Seifert Tibor: Nagy Iván genealógiai munkássága. 38-49. p.; Kovács Anna: Motívumok Nagy Iván műveltségképének kialakulásához, művészeti ízlésének megrajzolásához. 50-57. p.; Limbacher Gábor: Nagy Iván hazaszeretete. 58-69. p.; Horváth M. Ferenc: Nagy Iván váci évei. 72-81. p.; Hermann Róbert: Nagy Iván, mint katona. 82-101. p.; Praznovszky Mihály: Nagy Iván, a Magyar Tudományos Értekező szerkesztője. 102-121. p.; Pálmány Béla: Nagy Iván nehéz évei az Országgyűlési Napló szerkesztőjeként (1870-1878). 122-129. p.; Hausel Sándor: Nagy Iván horpácsi évei (1878-1898). 130-151. p.; Tyekvicska Árpád: Nagy Iván történeti tárgyú kéziratos munkái. 154-167. p.; Méry Tünde: Nagy Iván nyomtatásban megjelent munkáinak jegyzéke. 168-197. p.; Tyekvicska Árpád: Nagy Ivánról szóló írások (Válogatás). 198-200. p. 6