Tóth Tamás: Nagy Iván iratai - Nagy Iván Könyvek 13. (Balassagyarmat, 2003)

Bevezető

A halála után többször, több részre bontott irathagyatékának a Nógrád Megyei Levél­tár Balassagyarmati Részlegében őrzött része az alábbi főbb tárgyi csoportokra tagolódik. Nagy Iván iratai. Benne: birtokjogi iratok, okmányok, levelezés, tulajdonjogi feljegyzé­sek. A birtokjogi iratok főképp a horpácsi és a gömöri birtokokra vonatkoznak. Itt található Nagy Iván és felesége végrendelete is. A levelezés a Nagy Ivánhoz írott leveleket tartalmaz­za, melyek főként balassagyarmati, nógrádi személyektől származnak. Nagy Iván feljegyzé­sei között találjuk a megyei monográfia írásával, a megyei helynevek magyarosításával kap­csolatos levelezését is. Tulajdonjogi feljegyzések címszó alatt vannak könyveinek, értéktár­gyainak, régiséggyüjteményének jegyzékei és lajstromkönyveinek sorozata. Családtagjai közül felesége, fia - Aladár - és édesapja iratai, illetve azok töredékei maradtak szülővárosában, Balassagyarmaton. Az irategyüttes legjelentékenyebb részét teszik ki Nagy Iván itthon maradt kéziratos munkái, illetve kéziratgyüjteményének kisebb része. A gyűjteményben elsősorban nóg­rádi vonatkozású kéziratok maradtak. Itt vannak Nagy Iván ifjúkori munkái, valamint a családtörténeti, a címertani iratok, az oklevél- és az iratmásolatok. A Balassagyarmaton található gyűjteménynek több mint felét teszik ki a különféle családi levéltárakból összegyűjtött iratok - ezek legnagyobb része a Magyarország csa­ládai... kiadása után került Nagy Ivánhoz, vagy a két világháború között a Nagy Iván Múzeum gyűjteményébe -, így azok a kutatók számára jórészt ismeretlenek. A fond iratainak történetét több forrásból rekonstruálhatjuk, mivel anyaga, eredete rendkívül vegyes. Párhuzamosan kell követni Nagy Iván iratainak sorsát, valamint a múzeumi irattár, okmánytár gyarapodását, mivel - mint látni fogjuk - ez utóbbi iratai ma elválaszthatatlan részét képezik a fondnak. Nagy Iván 1893-ban említette barátjának, Márki Sándornak, hogy könyveit és iratait halála után a Balassagyarmaton létesítendő gimnáziumnak szánja. Ezt az elhatározását végrendeletében úgy módosította, hogy a könyvtárat örököse, a Nógrád Vármegyei Múzeum Társulat kapja. 6 Az iratokról nem rendelkezett külön. 1898 októberében bekö­vetkezett halála után azok részben az özvegynél maradtak, míg az utolsó nagy és befe­jezetlen vállalkozásához, a Nógrád vármegye monográfiájához gyűjtött anyag a várme­gyéhez, majd a múzeumba került. Az özvegy levelezéséből tudjuk, hogy 1899 tavaszá­ra várta a monográfia iratait átvevő megyei bizottságot. A könyvtár és vele együtt a monográfia iratainak beszállítására - az özvegy többszöri sürgetésére - végül csak 1904 és 1905 között került sor. 7 A csomagolásnál az a Szontagh Antal segített, akitől később az özvegynél maradt iratok a Nemzeti Múzeumba kerültek. 8 A Nagy Iván Mú­zeum társulati jegyzőkönyve szerint a könyvek csomagolását és a behozatalt Jaskovics Ferenc, a balassagyarmati gimnázium igazgatója, és Tomesko Nándor tanító végezték.'' 6 Márki Sándor naplója; Nógrád Megyei Levéltár (NML), XIV. 3. A/1/4. 7 Nógrádi Lapok és Honti Híradó (NLHH), 30/1902.; Nógrád vármegye. Sz.erk.: Borovszky Sa­mu. Budapest, 1911, 707. p. 8 Az egyik oka annak, hogy az özvegytől nem a Nógrád Vármegyei Múzeum Társulathoz kerül­tek az iratok, a horpácsi birtok miatt elmérgesedett viszony lehetett. Az 1907-ben és 1908-ban a Nemzeti Múzeumhoz került anyag ma az Országos Széchényi Könyvtárban és a Magyar Or­szágos Levéltárban található. 9NML VIII. 701.1/4. A Nagy Iván Múzeum társulati jegyzökönyve, 1915. december 28. 7

Next

/
Thumbnails
Contents