Tóth Tamás: Nagy Iván iratai - Nagy Iván Könyvek 13. (Balassagyarmat, 2003)

Bevezető

anyag" és jegyzőkönyvek átadása - a fond irataival szemben - jól követhető: azok a Nógrád Megyei Levéltár külszerves fonddossziéja szerint 1966-ban kerültek a levéltárba.

3

2 Az 1975-ben készült fondismertető szerint a „fond egy része 1965-től a Pest és Nógrád megyei Állami Levéltár őrizetében volt és innen került a levéltár többi anyagával együtt Salgótarjánba, míg a másik részét közvetlenül a balassagyarmati Palóc Múzeumtól vette át a levéltár". Az 1965-ös iratátadásnak nem találni nyomát sem a Pest Megyei Levéltár, sem a Palóc Múzeum nyilvántartásában. Az 1968-ban lezárt és 1970-ben megjelent Nógrád megyei fondjegyzékben viszont 5 folyóméter múzeumi irat szerepel. Az anyag terjedelméből látható, hogy egy fondként kezelték a Nógrád Vármegyei Múzeum iratait (NML VIII. 701.) és a Nagy Iván-iratgyüjteményt (NML XIV. 3.). A fentebb említett külszerves fonddossziéban található átadási jegyzőkönyv ugyan nem említ fondunk részét képező iratokat, de a jegyzőkönyv végén szereplő kitétel szerint, „amennyiben a felsorolt iratokon kívül más közhivatali jellegű iratanyag is előkerülne a Nógrád megyei múzeumok revíziója során, úgy azokat a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága ugyancsak átadja a Pest és Nógrád megyei Állami Levéltárnak". Elképzelhető, hogy újabb jegyzék nélkül került sor az átadásra a jegyzőkönyvben felsorolt többi irattal együtt. A Nógrád Vármegyei Múzeum iratainak és a Nagy Iván-iratgyüjteménynek a szétválasztása 1975-ben történt. A szétválasztás - amit nehezített a múzeumi levéltár és okmánytár hanyag kezelése miatti keveredés - csak részben sikerült.

3

3 A legutóbbi, 2003-ban lezárult rendezés során, az anyagon belül, annak rendszerében hajtottunk végre néhány szükségesnek ítélt módosítást. A ,JD" állag iratait darabszinten rendeztük, mutatókat készítettünk. Az említett problémák ellenére is indokoltnak tartottuk a fond anyagának egyben tartását. A Nagy Iván irataira épülő gyűjteményes fond a családtörténeti kutatásokat így szolgálhatja legjobban. Az egyes családok - sokszor igen csekély - iratanyagát külön fondokra bontani ezért sem lett volna célszerű. Ez az oka annak is, hogy a Nógrád Vármegyei Múzeum irataival történő egyesítést elvetettük. Nagy Iván iratait ma több intézmény őrzi: Balassagyarmaton a Nógrád Megyei Levéltáron kívül a Palóc Múzeum és a Helytörténeti Gyűjtemény, a fővárosban az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Országos Levéltár és az Akadémia könyvtárának kézirattára. A fond története után az ezekben őrzött, Nagy Ivánnal kapcsolatos anyagról szólunk. A Szontagh Antal révén 1907-ben és 1908-ban Nemzeti Múzeumhoz került iratok ma az Országos Széchényi Könytárban és a Magyar Országos Levéltárban vannak. A Felsőgyőri Nagy család irattárát már az Országos Levéltárban, az 1940-es vagy az 50-es években, feltehetőleg két alkalommal továbbosztották, így az összetartozó anyag két helyre került: egy csomó a családi levéltárak közé, ahol később a P 509. törzsszámot kapta, és 5 csomó az 1526 utáni gyűjteménybe, Nagy Iván neve alá, R 283. törzsszámmal. 1974-ben a Nagy Iván-iratok rendezésekor a P 509. törzsszám megszün3

2 Ezek között volt például Nógrád megye választmányának jegyzőkönyve 1848-ból, Balassagyarmat levéltára címen a város 1906-1949 között keletkezet képviselő-testületi jegyzőkönyvei és Patvarc község „hírlelő könyve" 1836-1853-ból. 3

3 Az 1928-ban a Nagy Iván Múzeumhoz került Szígyártó-hagyaték egyes darabjai Balassagyarmat Mezőváros Tanácsának iratai (NML V. 1.) és Balassagyarmat mezőváros gazdájának iratai (NML V. 3.) között vannak. Például Ruttkay Péter gondnoksági és Kiss István hagyatéki ügyének iratai részben fondunkban, részben az említett fondokban találhatók meg. 12