Tóth Tamás: Nagy Iván iratai - Nagy Iván Könyvek 13. (Balassagyarmat, 2003)

Bevezető

Az oklevéltár, irattár - elnevezésétől függetlenül - ebben az időben is gyarapodott. Erre utal Losonci Szígyártó Lenkének 1928-ban a múzeum igazgatójához címzett levele. Ebben a híres Nógrád megyei „ügyvéddinasztia" örökségét ajánlotta fel a múzeumnak: „elküldhetném nagyatyám Szígyártó Mihály iratait, pereket és leveleit, melyek között van néhány régi tudományos vagy vallásos tárgyú munka is. Helyet kérnék még nagyatyám kézzel írott jogi tanulmányainak is. ... Van egy kisebb csomag per, különféle irat Atyám nagyatyja, Szígyártó Andráséból. ... Megjegyezném még, hogy az iratok még így részletezve is nagy tömeget képeznek és rendezésük több időt vesz igénybe."

23 Az iratok átvételéről nem tudunk semmit. Ma a fond D állagában vannak, egy részük más családok irataihoz sorolva. A Balassa családnak és a kiterjedt Földváry nemzetségnek is dolgozó ügyvédek, Szígyártó Andrásnak és Mihálynak az iratai a korabeli - 1760-1859ig - ügyvédi praxis és pálya, valamint a birtoklástörténet kutatásának fontos forrásai. A második világháború felbecsülhetetlen károkat okozott a Nagy Iván Múzeum gyűjteményeiben. A helyreállítás, a múzeum alapvető működési feltételeinek bizonytalansága és biztosítása miatt továbbra sem kerülhetett sor az iratok rendezésére. 1947ben az Országos Könyvtári Központ kérdőívére adott válaszban megemlítették „Nagy Iván levéltári anyagát".

2

6 A múzeum igyekezett szabadulni a korabeli vezetés szerint profiljába nehezen illeszthető, és csak többletfeladatokat jelentő könyvtártól és okmánytártól.

2

7 A könyvtár anyagából az Országos Széchényi Könyvtár mellett több intézmény - ELTE Francia Intézete, Néprajzi Múzeum, Országos Történeti Múzeum Levéltárak Országos Központja - válogatott.

2

8 A „válogatás" a levéltár anyagában is folyt: 1950. október 27-én újabb Nagy Iván-gyűjteménnyel gyarapodott az Országos Széchényi Könyvtár. Kéziratos kódexeket és ősnyomtatványokat szállítottak „áttétel a balassagyarmati múzeumból" megjelöléssel Budapestre.

2

9 A válogatás szempontjait tükrözi a múzeumnál maradt anyag leírása: „főleg várostörténeti vonatkozású az anyag, most van rendezés alatt".

3

0 Az 1951-ben a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja számára készített jelentésében Manga János a következőket írta: „ A levéltári anyag megjelölése: levéltár Nagy Iván hagyatékából, Balassagyarmat város jegyzőkönyvei, városi céhiratok, vegyes iratanyag, füzetekbe másolt oklevélmásolatok stb A másolatok 1442-től, eredeti jegyzőkönyvek 1690-től 1880-as évek végéig. Nagyrészt Nagy Iván hagyatékából, a megyei levéltárból, a városi levéltárból és Manga János gyűjtése során föleg a várostörténeti és céh-anyag." A tárolási körülményekről sokat elárul a terjedelemre vonatkozó megjegyzés: „az egész levéltári anyag terjedelme az oklevélmásolatokkal, különböző, a könyv fogalmába tartozó anyaggal együtt 1 köbméter". Az iratokról kötetenként, csomónként készített és csak itt említett katalógusnak nem maradt nyoma.

3

1 A „céh2

5 NML VIII. 701. II/A/23. (1928. év iratai.) 2

6 Palóc Múzeum Irattára, 1/1947. 2

7 Uo. 368/1949. Az irat szerint Manga János múzeumigazgató még azt is kérvényezte, hogy az alapító nevét töröljék az intézmény megnevezéséből: „Mostani nevében a Nagy Iván megjelölés feudális jellegű és nincs kellő történelmi megalapozottsága." 2

8 Uo. 153/1951. és 406/1951. 2

9 Tyekvicska Árpád: Nagy Iván történeti tárgyú kéziratos munkái. In: Nagy Iván emlékezete. Szerk.: Tyekvicska Árpád. Balassagyarmat, 2000, 154-167. p. (Idézet: 157. p.) 3

0 Palóc Múzeum Irattára, Trautwein Ottó „Könyvtárügy" című mappája. 3

1 Uo. 182/1951. 11