Tóth Tamás: Nagy Iván iratai - Nagy Iván Könyvek 13. (Balassagyarmat, 2003)

Bevezető

és egyéb iratokat, Veres József 1897-ben családi iratokat ajándékozott a múzeumnak.

17 Az ebben a jegyzékben felsorolt iratok ma a gyűjtemény név szerint rendezett családi iratai között szerepelnek. Példaként említhető még Kovács Ferenc rétsági körjegyző adománya, amit 1891-ben vezettek be a gyarapodási naplóba.

1

8 A múzeumi okmánytár, irattár gyarapodására jellemző, hogy az alapítást követő évben Nagy Iván „okmányszekrények" felállítását javasolta a társulati közgyűlésen.

1

9 A múzeum gyorsan gyarapodó gyűjteményeinek méltó elhelyezésére, részben a horpácsi birtok eladásából származó pénzből, új épület emelését kezdték meg Wälder Gyula tervei alapján az első világháború kitörésének évében. A háborús események miatt az építkezés lassabban haladt, a belső munkákat nem is tudták befejezni. A világháború végén nem került sor a múzeum megnyitására - az épületet több éven át a csendőrség használta -, sőt, sokáig a háborús pusztítások, fosztogatás, vandalizmus miatt megfogyatkozott gyűjteményeket sem leltározták.

2

0 A megyei monográfiához gyűjtött iratokat a háború alatt Nagy Mihály alispán őrizte, „és a cseh inváziótól való megvédése céljából Budapestre való szállítás céljából gondosan becsomagoltatta, ez az anyag most Jeszenszky Kálmán őrizetében van".

2

1 A múzeumi iratokból következtethetünk arra, hogy Nagy Iván iratait - ez a monográfiához gyűjtött iratokat jelentette - és az okmánytárat külön kezelték. A kezelés idézőjelben értendő, mivel a két világháború között nem került sor az iratok rendezésére, azokról nyilvántartás, leltár nem készült. A húszas évek második felében megkezdődött az épület tatarozása, a károk kijavítása és az elmaradt belső munkák befejezése. 1931-ben újra kinyitott a múzeum. Az oklevéltárnak továbbra sem volt „gazdája" - a múzeum első emeletén kapott helyet. Az éves jelentések, leltárak visszatérő megállapítása volt, hogy a „levéltári anyag még teljesen rendezetlen, mennyisége még hozzávetőleg sem állapítható meg".

2

2 Megkezdett, de be nem fejezett rendezésre utal a C állag egyik palliumán olvasható felirat: „Rendezve 1930. 11. 13. Kondor".

2

3 A tervek szerint az iratokat a megyei levéltárnak kellett volna átadni, de ez nem történt meg.

2

4 Általánosnak nevezhető a bizonytalanság még abban a kérdésben is, hogy mi tartozik a múzeum kéziratgyüjteményébe, levéltárához vagy okmánytárához. Az anyagban esetenként kutatás is folyt. Fényes Dezső múzeumigazgató a harmincas években többször „panaszkodott", hogy a családjuk történetét kutatók megkeresései elvonják más feladataitól. 1

7 NML VIII. 701. II/D/l.és 1/3. 1

8 NML XIV. 3. D/2. 557. és VIII. 701. VIII/4. 1

9 Uo. 2

0 A pusztulás mértékéről csak adalékokkal szolgálnak a társulati jegyzökönyvek. Az új épület földszinti helyiségeibe, ahol a gyűjteményeket ideiglenesen elhelyezték, három alkalommal is katonák törtek be, és valószínű, hogy akkor tűnhetett el Balassagyarmat alapító oklevele is. 2

1 NML VIII. 701. 1/4. A Nagy Iván Múzeum társulati jegyzőkönyve, 1922. április 10. 2

2 NML VIII. 701. II/A/45. (1940. év iratai.) 2

3 NML XIV. 3. C/2. 13. (Kondor Vilmos a múzeum igazgatója volt.) 2

4 NML VIII. 701. II/A/46. (1941. év iratai). „... a még jóvá nem hagyott vármegyei múzeumi szabályrendelet szerint a múzeum levéltára a vármegye levéltárának adandó át és azzal egyesítendő." A megye fölevéltárosa úgy vélte, hogy a megyei levéltárat a múzeum levéltárával és könyvtárával szorosabb kapcsolatba kellene hozni, s a felügyeletet a könyvtár felett is ő vállalná. 10