Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

negyven bentlakó rászorulók ellátására, és működött a második világháború végéig. • A világgazdasági válság után folytatódott a lakásépítés: az új kétemeletes városi bérházban tisztviselőket, közhivatalnokokat, és az Országos Nép- és Családvédelmi Alap támogatásával épült 22 egyszobás téglaházban nagycsaládosokat helyezetek el. • Csökkentek a város bevételei, csak a legszükségesebb fenntartási kiadásokról tudott gondoskodni. A város vezetői kapcsolataikat kihasználva próbáltak úrrá lenni a nehézségeken, ami sokat segített a kölcsönök megszerzésénél, állami támogatások elnyerésénél. Olyanok képviselték a város érdekeit ekkor, mint a megyei közéletből az országos politikai élet első vonalába felemelkedett Sztranyavszky Sándor vagy Scitovszky Béla. • Ebben az időben kezdett kialakulni Balassagyarmat iskolaváros jellege. Az evangélikus templom mögött új, emeletes evangélikus iskola épült, megnyílt a polgári fiúiskola, a téli gazdasági iskola és a leánytanonc-iskola. Irodalmi és önképzőkörök, felekezeti alapon szerveződő egyesületek szervezték a sokszínű diákéletet. • Az 1917-ben elkészült, majd a háború alatt A A főjegyzői hivatal munkatársai az 1920-as években. T Horváth Sándort 1927-ben választották Fayl Gyula helyébe a város polgármesterévé. Amikor 1939-ben Baross József a főispáni székbe került, helyébe ő lett a megye alispánja. Hivatalát a nyilas hatalomátvétel után is betöltötte. T A képen Kassay Károly főjegyző és munkatársai a főjegyzői hivatalban. A Balassagyarmat város hajdúi 1943-ban. • A nagyközség, majd város hivatalos — belügyminiszter által jóváhagyott — pecsétjének rajza 1905-ből. v Az államrendőrségi és csendőrségi palotát 1928-ban építette Magos (Münk) Dezső.