Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

megrongálódott múzeum sokáig nem tudta betölteni eredeti szerepét. A világháború után a csendőrség használta, majd a felújítás ment lassan. A megnyitóra 1931-ben került sor, a következő évben pedig szabadtéri gyűjteménnyel, az ország első skanzenjével gyarapodott. A Madách Társaság kezdeményezésére, a vármegye határozatával, székhelyén még 1937-ben szobrot emeltek — Sidló Ferenc alkotását — a Tragédia írójának. 1922-ben ünnepelte fennállásának 50 éves jubileumát az ország legnagyobb hagyományokkal rendelkező megyei lapja, a Nógrádi Hírlap. Ebben az időben Majtényi Gyula állami főgimnáziumi tanár állt az újság élén, aki 34 éven át volt annak felelős szerkesztője. • A Mária Valéria kórház a két vifejlesztése, bővítése. Szabó Zoltán, a Cifra nyomorúság szerzője, akire nyomasztóan hatott a város elzártsága, a megyei kórházról mégis lelkesedve írt: „Nem az elhanyagolt vidéki kórházak közül való, melybe rossz érzéssel megy be az úr és nem megy be a paraszt. Gyógyítási statisztikája nagyon jó, elsőrangú orvosai vannak, akik nem hivatalnokok, hanem emberek, orvosok a javából". Az egészség megőrzése mellett a szórakozást szolgálta az 1934-ben Hajós Alfréd olimpiai bajnokunk tervei alapján felépült sportuszoda és strand. A városban több sportegyesület is működött: a Balassagyarmati Torna Egylet és a MOVE sportegyesülete, labdarúgó, torna, tenisz, vívó és birkózó szakosztálya. 1925-ben pedig megalakult a Magyar lágháború között is őrizte jó hírnevét. Folytatódott Turista Egyesület balassagyarmati szakosztálya.