Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)
ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai
A balassagyarmati vár — r^£ 0 régészeti módszerekkel történő kutatása csak a kezdeteknél tart. Bodnár Katalin 1987ben tárt fel a Bástya utca 8 alatt középkoriként datálható leleteket. E rom mai ismereteink szerint a mezővárost kerítő külső védelmi öv egyik bástyája volt. A városi önbalassagyarmati vár a mai Vár utca területén épült ki. Legkorábbi része — feltehetően - a nyugati szárnyán álló torony, mely a 13- század második felében vagy a 14. században épült, középpilléres, három vagy négy belső szintre tagolt, eredetileg is fallal kerített kis várudvarral rendelkező lakótorony. Természetes védelmi pozícióját a közvetlenül mellette folyó Ipoly és egy feltételezett, az objektumot délről megkerülő mellékág vagy csatorna adta. A Felvidéken igen ritka síkvidéki vízi várnak épült, mely a keletre elhelyezkedő révet (mai határátkelő) és a kormányzat segítségével 1996-ban foly tátott tervásatás tisztázta az egykori vár tényleges helyét. Az eddigi kutatás eredményeként elmondhatjuk, hogy a ~—" 1 falut (Óváros tér területe) ellenőrizte, védte. A vár vagy várkastély kiépülése megfelel az általános várfejlődési tendenciáknak. A ÍJ), század végére az eredeti építmény már több épületrésszel bővült. A Balassák később korszerűsítették és szerkezetileg is átalakították a lakótornyot, és gazdag reneszánsz díszítéssel látták el. Az eddig előkerült kőfaragványok nívós építőpáholy jelenlétét bizonyítják. A tagozati elemek a korai, klasszikus reneszánsz motívumkincset használják. Az építkezés a Mátyás- és Jagelló-kori főúri építkezések sorába helyezhető. Az itt előkerült reneszánsz kőanyag pillanatnyilag Nógrád megye legnagyobb ilyen stílusú lelet együttese, s felveti a reneszánsz főúri építkezések néhány megválaszoltnak hitt kérdésének újragondolásat.
