Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

fejlődését, sokszor mindennapi életét ­az országos események mellett - ezt kö­vetően évszázadokra a Balassa család érdekei befolyásolták. Ha a Balassák Csák Máté mellé álltak, Gyarmat is odatartozott, ha Károly Róbert mellé, akkor a király volt az úr. Az újratelepí­tés után egy emberöltő elmúltával a vi­rágzó települést már mint a család hat faluból álló uradalmának központját említik a források. Ennek tagjai, a szomszédos települések: Edőcs, Haraszti, Mankófalva, Eliásfalva, Lazán, Szurdok, ma már a vá­ros részeként, sokszor csak dűlőnevekként élnek to­vább. • Ha figyelembe vesszük azokat a jogokat, amelyeket a Balassák ősei más településeiken adtak, akkor városunk „mezővárosi" jellegét már 1247-tői számításba vehetjük. Biztosan azonban csak azt tud­juk, hogy 1330-tól vásáros hely volt. A mezővárosi jo­got adományozó oklevelet nem ismerjük, először 1437-ben említik a települést „oppidum"-ként. Or­szágosan is a 15. század első harmadában indult meg a mezővárosok többségének kialakulása. Az ekkor fel­tűnő Nógrád megyei „oppidum"-ok közül (Patak, Inászó, Dejtár, Szanda) azonban csak Gyarmat volt az, amely valóban a mezővárossá fejlődés útjára tu­dott lépni. Ebben biztosan sze­repet játszott a szőlőművelés, a vásárok, az ezek miatt nagy forgalmú vám. A település központi szerepét jól példázza, hogy egy 1425. évi oklevél sze­rint, mint űrmérték, haszná­latban volt a harminc pintet tartalmazó „gyarmati csöbör", amelyet gabona és bor mérésé­re használtak környékünkön E korban éltek településünk első, név szerint ismert lakosai: Guren bíró, Helaech fia János és Zomor fia István. 1448-ban Lőrinc gyarmati plébános mellett itt lakott Laurency János „Esz­tergom egyházmegyei clericus, császári hites közjegyző", Márton gyarmati káplán, András clericus és Benedek de­ák is. Az egyszerű polgárok mellett tehát szépszámú értelmiségi réteg is megélhetést talált városunkban. A középkori Balassagyarmat virágkorának számíthatjuk ezt a korszakot, amit a huszita betörés sem zavart meg. Városunk — a virágzó gazdaság mellett — köz­igazgatási központtá is kezdett válni. Nógrád, a kirá­lyi vármegye Árpád-kori központja, a tatárjárás után elvesztette jelentőségét. A nemesi vármegye Nógrád megye közepe körül kereste új központját. Ezért tör­ténhetett meg, hogy a 14—15. században a település a Nógrád és Hont megyei nemesség számára tartott nádori igazságszolgáltató gyűléseknek is helyt adott. Az ítélőszéket „Gyarmat falu mellett", a sík mezőn A A Balassák által épített „öregtorony" a város jelenkori címerében. T Az első ismert oklevél, 1437-ből, mely Balas­sagyarmatot mezővárosként, azaz „oppidum"-ként említi.

Next

/
Thumbnails
Contents