Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

^ A város nyugati szélén kialakított Nagy ligetben megnyitott mulató a nyári séták és a „férfias kiruccanások" gyakori célállomása volt. T Balassagyarmaton, az egykori Vasút - ma Bajcsy-Zsilinszky - utcában, 1904-ben építette Tóth István az egykori Rák — majd Kaszinó — Szállót. Későbbi tulajdonosáról Sümegh Szállónak is hívták. Megnyitásáról a Nógrádi Hírlap így tudósított: „ Városunk rohamos haladását jelzi ezen körülmény is, hogy benne végre valahára, egy a mai kor követelményeinek minden tekintetben megfelelő új szálloda is épült. A szálloda a volt 'Vörös rák' czímü vendéglő kibővítésére az udvarban épült, szép, emeletes épületben van és Tóth István a tulajdonosa. A világos és tágas szobák, az Ízléses, mondhatni fényes bútorozás és a benne levő ragyogó tisztaság a legjobb ajánló levele az új szállodának és remélhetőleg a leglátogatottabb is leend." Emeleti nagyterme az 1940-es évek végéig a város kulturális életének egyik fő színtere volt. Emlékezetes színielőadásokat, hangversenyeket, kiállításokat, ünnepi rendezvényeket tartottak itt. A világháború után sokáig Ipoly Szálló és Étterem néven működött. A A régi piacok nem csak az árúk és értékek kicserélésére szolgáltak, hanem valóságos közéleti fórumokként is működtek. A távoli vidékekről érkezők itt cserélhettek eszmét és híreket, a lányok itt lestek el egymástól az új „divatokat", a férfiak pedig itt vitatták meg a politika híreit. A találkozások egyik fontos színhelye volt a vásárok elengedhetetlen „kelléke", a képen is látható lacikonyha. A A mai városi piac színes képei. Az 1980-as évek elejétől a lengyelországi társadalmi—gazdasági válság miatt lengyelek tízezrei járták Európa városait és árulták a magukkal hozott olcsó árucikkeket. A „lengyelpiac" Balassagyarmaton is működött. A rendszerváltás után a lengyelek szerepét más nemzetek polgárai — mindenek előtt a kínaiak - vették át. T Bár Balassagyarmaton nem voltak tradíciói az intenzív marhatenyésztésnek - ennek a város szűkös határa sem. kedvezett -, az itteni Ipoly parton megtartott marhavásárok miatt az Alföld és a Felvidék határán fekvő Balassagyarmat fontos szerepet játszott az állatkereskedelemben. Ez a közvetítő funkció csak a trianoni határ meghúzása után szűnt meg. Az old-al alján közölt vásári kép 1913-ban készült.