„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Gyáni Gábor: Társadalmi struktúrák és szociálpolitikai kihívások a két világháború között

GYÁNI GÁBOR Társadalmi struktúrák és szociálpolitikai kihívások a két világháború között* Trianonnak úgyszólván felmérhetetlenül nagy hatása volt a XX. századi magyar történelem későbbi alakulására, amit felesleges is hosszasan bizonygatni. Ritkán kerül azonban szóba, hogy az ország területének és népességének a megcsonkítása miként befolyásolta majdani társadalomfejlődését, illetve ezek a változások mi módon hatottak vissza a politikai élet alakulására. A legtöbb, amit a kérdésről mondani szoktak, rendszerint a demográfiát és a településszerkezetet érinti. Vagyis: a népességszám drasztikus csökkenését, az etnikaifelekezeti viszonyok szembeszökő megváltozását vagy a menekültkérdést (és ennek politikai implikációit), illetve azt említik meg, hogy Trianonnal megszakadt a munkaerő szabad mterregionális mozgása, s ezzel megszűnt a tömeges kivándorlás is. Ami pedig Trianonnak a településhálózatra tett hatását illeti, helyesen megállapítják, hogy az ország urbanizáltabbá vált, mivel a városi népesség összlakosságon belüli aránya valamelyest megemelkedett. Kérdés most már: a peremterületek etnikailag és felekezetileg felettébb kevert, helyenként színtiszta nemzetiségi népességének az elvesztése nem hatotte vissza valamilyen módon a társadalomfejlődési perspektívákra? Regionális történeti kutatások hiányában ma még szinte lehetetlen felmérni, hogy milyen társadalmi szegmenseket vesztettünk el Trianon eredményeként. Hiszen sem Erdély, sem a Felvidék vagy a többi elcsatolt területrész társadalomtörténetéről nem rendelkezünk pontos és világos ismeretekkel.

1 Nagyjából azt tudjuk, hogy e nagyrégiók társadalmai két pólus köré szerveződtek. Az egyik pólust a részben még hagyományos jellegű (mint a Felvidéken) vagy az erősen modernizálódó városi középpolgárság alkotta (az utóbbit Erdély és a Partium példázza). A másik póluson ugyanakkor azt a népes és módfelett pauperizált falusi agrártársadalmat találjuk, amely elsősorban termelési kultúrájának, valamint társadalomszervezeti és mentális attribútumainak archaizrnusával tűnt ki. S bármüy szokatlanul hangzik is a megállapítás, a társadalom ez utóbbi részének elvesztése súlyos ballaszttól „szabadította meg" a trianoni magyar társadalmat. A kétségkívül fájdalmas veszteség ellenére is látni kell ugyanis, hogy a magyar társadalom előbb vagy utóbb roppant erőfeszítésekre kényszerült volna, hogy felemelje és a korábbiaknál teljesebben integA tanulmány azonos címmel, kisebb módosításokkal megjelent: Világosság, 2001/79., 77-84. 1 E hiányos ismereteket bővíti a kötet néhány tanulmánya: így pl. Sebők Lászlóé a jugoszláviai magyar kisebbségről, Molnár Judité és Ilyes Zoltáné a szlovákiai elcsatolt területekről, Fleisz János előadása pedig Nagyváradról. 59