„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Pritz Pál: Nemzetközi háborús válság és Magyarország, 1938–1941

számára eminens érdek volt annak dokumentálása, hogy itt nem a német imperializmus érdekeiről van szó, hanem az elhibázott versailles-i békerendszer korrekciójáról, olyan új Európa megteremtéséről, amelyben a horvátok ismét visszanyerik - a szerbekkel szemben - önállóságukat, és úgyszintén visszatérhet az a félmilliónyi magyar is hazájába, amely addig a soknemzetiségű jugoszláv királyság asszimilációs politikáját szenvedte el. Aligha reális feltételezés, hogy a korabeli, erősen nemzeti-nacionalista magyar közvélemény eltűrte volna kormányának tehetetlenségét. Tehetetlenségét, hogy hagyja: a délszláv uralom után német fennhatóság alá kerüljön félmillió délvidéki magyar, amikor adva van a lehetőség a cselekvésre. A közvélemény elutasította azt a felfogást, mely szerint a Felvidék, Észak-Erdély, Kárpátalja és a Délvidék visszatérése területgyarapodást jelent. Babits Mihály - a XX. századi magyar költészet egyik legnagyobbja - versbe foglalt szavakkal hirdette: „Ne mondjátok, hogy a haza nagyobbodik - A haza, a haza egyenlő volt mindig." Bácska, a Baranyai-háromszög, Muraköz és Mura-vidék, összesen 11 475 km

2 terület került vissza az országhoz, rajta több mint 1 millió lakossal, akiknek 40%-a sem volt magyar nemzetiségű. Bárdossy Lászlót széles látókörű, művelt, megfontolt emberként tartották számon, akik azonban igen közelről ismerték, azok tudták, hogy lelkileg sérült, túlzottan gyors döntésekre kész ember, akiben az ilyen körökben nem ritka cinizmusból a szokásosnál jóval nagyobb adag lappang.

31 Mindennek azzal a körülménnyel összefüggésben lett egy sor tragikus következménye, hogy a fasiszta Németország ekkor emelkedett hatalmának delelőjére. Európa ellenséges része - a szigetország kivételével - a lábai előtt hevert. A Balkán pacifikálásával három hét alatt végzett. Még azon kevesek közül is, akik túlláttak ezen a helyzeten, sokakban olyanféle érzés lett úrrá, hogy a nemzetiszocialista Németországnak minden sikerül.

32 A Szovjetunió megtámadást célzó Barbarossa-tervet Hitler 1940. december 18-án hagyta jóvá. A balkáni események miatt az agresszió időpontja némileg későbbre, 1941. június 22-re tolódott. A terv messzemenően épített a magyar gazdaság teljesítőképességére, ám a hadsereg bevetésével nem számolt.

33 A némi körültekintést tanúsító kormányt elsősorban az elvakult katonai vezetők élükön Werth Henrik vezérkari főnökkel - az önkéntes felajánlkozás irányába nyomták. A háború kirobbanásának másnapján a magyar kormány megszakította az 1939 szeptemberében helyreállított magyar-szovjet diplomáciai kapcsolatokat. A Magyarországgal szemben jelentősen módosuló német álláspontot hűen fogalmazta meg Alfréd Jodl, a hadsereg-főparancsnokság hadműveleti osztályának főnöke. „Minden magyar segítséget mindenkor elfogadunk. Semmit sem akarunk követelni, de minden önkéntes felajánlást hálásan veszünk. Szó sincs arról, hogy Magyarország esetleges részvételét nem akar31 Kállay Miklós: Magyarország miniszterelnöke voltam, 1942-1944. Bp., 1992. 32 Fest, Joachim C: Hitler. 6. kiadás, Frankfurt am Main - Berlin, 1996, 862-869. 33 Hubatsch, Walther: Hitlers Weisungen für die Kriegsführung 1939-1945. Frankfurt am Main, 1962, 21., 21 /a és 21 /b sz. 126