„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Zeidler Miklós: Irredenta kultusz Magyarországon a két háború között

Lovagoknak nemzetéből Oltalmazó kéz emel föl Reménysugár száll az Égig Daily Mail ha lesújt végig Romboló álnok ellenre. Ott lakik a magyar jövő Termékeny dús áldás eső, Hazaszerető szellemre. Erős vár lesz minden mondat Reng a föld a hazug alatt. Maradj tovább vezérünk Egységesen célhoz érünk. Rothermere Lord kívánsága Egész népünk imádsága! Joggal merül fel a kérdés, hogy ez a túlnyomó részében gyönge termés mennyiben reprezentálta a magyar közvéleményt. Hiszen alighanem főleg azok írtak, akikből a fájdalom - érzelmi alapon vagy üzleti célból - kikívánkozott. A beletörődés és az érdektelenség nemigen ösztönöz alkotásra, művészi szándékú megszólalásra, a hangtalan többség véleményét, reakcióit illetően csak feltételezésekkel élhetünk. Ám az mégis tény, hogy a megjelent irredenta tömegirodalom leképezte a társadalom egyik - és éppen a hangosabb - részét, amely már csak a publicitás révén is bizonyos szellemi befolyást gyakorolt. Az irredentizmus a zene világába is beszivárgott. Ismerünk olyan színdarabokat, amelyeket irredenta dalbetétekkel adtak elő, az önálló műdalok száma százakra ment, és a revízió mint téma még a tánczenében is megjelent egy-egy mondat erejéig. A dalszerzők között ismert neveket is találunk: Eisemann Mihály, Kacsóh Pongrác, Zerkovitz Béla és Seress Rezső számára persze mindez inkább kirándulás volt, az irredenta nótagyárosokkal nem versenyezhettek. Nyomába sem érhettek egy Kapy Gyulának, egy Lénárt Ferencnek vagy egy Vincze Zsigmondnak, a dalszerzők koronázatlan királyáról, Murgács Kálmánról nem is beszélve. A legtermékenyebb szövegíró a vasszorgalmú Fövenyessy János, valamint Falu Tamás, Kaas Rezső és Lampérth Géza volt. S hogy hol lehetett mindezekre az irodalmi művekre szert tenni? Nos, ha valakinek ilyesmire fájt a foga, legjobban tette, ha felkereste Pfeifer Ferdinánd (Zeidler testvérek) nemzeti könyvkereskedését a Belvárosban, a Nemzeti Kaszinó épületében. Itt nem csupán a tudományos és propagandamunkákhoz juthatott hozzá - amiből egyébként szintén tekintélyes készletek voltak itt fölhalmozva -, hanem a bőséges, bár nem túl változatos verses és zenés anyag egy részéhez is.

23 A Trianon-ellenes hangulat fennmaradásáról az irredentizmus különböző jelképeivel vagy védjegyeivel ellátott használati tárgyak is gondoskodtak, ame23 A ma emberének könnyebb a dolga, hiszen az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára, Zeneműtára és egykori Kortörténeti Különgyűjteménye tematikus katalógusában kedvére böngészhet. 79