„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Ormos Mária: Trianon és a magyar gazdaság
A válság idején viszont széthullott az egész korábbi pénzügyi-gazdasági világszerkezet, és további tőkebevonásra jó ideig semmilyen címen és formában nem kerülhetett sor. A mélypontról csak a külkereskedelmi mérleg javítása révén lehetett elmozdulni, és ezt Gömbös kormányának sikerült is elérnie azon az áron, hogy egyre-másra clearing-egyezményeket kötött. Ezek ugyan egy ideig jól működtek, de akadtak szakemberek, akik nagyon hamar felfigyeltek a rendszer rossz oldalára, arra, hogy a nagyobb hatalmak a kisebbekre olyan árukat sóznak rá, amelyekre nincs szükségük. Kozma Miklós a harmincas évek vége felé már arról panaszkodott, hogy a németektől a magyarok leginkább hózentrágert és szájharmonikát kapnak. Azt azonban eleinte senki sem gondolta, hogy a nagyok még azt is megengedik maguknak, hogy a kicsik adósaivá váljanak, vagyis a partner számára még a felesleges holmit sem szállítják le. Magyar - főként mezőgazdasági - szempontból Németország látszott a megmentő angyalnak, Gömbös Gyula pedig azon magyar politikusnak, aki úgymond szállította a mentőangyalt. A nemzetközi történeti irodalomban egy ideig tartotta magát az a felfogás, hogy Hitler a német vásárlási szokásokat kifejezetten politikai célokból, tudatosan változtatta meg, és ezáltal máris mintegy megvásárolta a mezőgazdasági exportban érdekelt kisállamok politikai együttműködési hajlamát. Utóbb e nézetet finomították, és a vezető történészek jórészt egyetértettek abban, hogy az új német kereskedelempolitika csak megágyazott a későbbi fejleményeknek, és a politikai behódolás csak az Anschluss után kezdődött el. 18 Az utóbbi nézetet annál is inkább helyénvalónak vélem, mivel maga Hitler mondta el - történetesen Teleki Pálnak - másik, kifejezetten gazdasági megfontolását, amely e fordulathoz vezetett. Rájött - mondta -, hogy az amerikai mezőgazdasági cikkek olcsóbbak ugyan, ám e vásárlások fejében az amerikai piacon képtelenség eladni a német iparcikkeket, míg a közép-európai termékek fejében ez könnyen lehetséges. 19 És valóban, a mezőgazdasági feleslegtől való megszabadulásért a hálás magyar kormány átvette a fontos áruk mellett a számára feleslegeset is. Németország azonban nemcsak a külkereskedelemben csinált jó üzletet, hanem egy második hullámban, amely a harmincas évek végén kezdődött és 1944 nyaráig tartott, mind több és több magyar vállalkozásba férkőzött be. Azt is mondhatnók, hogy végre megjelent Magyarországon a működő külföldi tőke, ha ennek módja és iránya nem lett volna nagyon is aggályos. 20 Ez egyúttal azt is jelzi, hogy a külső tőke bevonása távolról sem értéksemleges. Egyáltalán Lásd erről Teichova, Alice: Bilateral trade revisited: Did the south-east european states exploit national socialist Germany on the eve of the second world ivar? In: Glatz, Ferenc (ed.): Modem age - Modern historian. In memóriám György Ránki (1930-1988). Institute of History of the Hungaian Academy of Sciences, Bp., 1999,193-209. A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról 1933-1944. Összeállították és sajtó alá rendezték, a bevezető tanulmányt írták: Ránki György, Pamlényi Ervin, Tilkovszky Lóránt, Juhász Gyula. Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1968, 381. - Egyébként valószínű, hogy erre Hjalmar Schacht jött rá, Hitler pedig elfogadta, miként 1936-ig Schacht egész koncepcióját. Pritz Pál „Nemzetközi háborús válság és Magyarország, 1938-1941" című tanulmányából többet is megtudhatnak e „kényszerpályás" korszakról. 57
