„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Ormos Mária: Trianon és a magyar gazdaság

nem mindegy, hogy e tőke hol és milyen feltételek mentén jelenik meg. A húszas években nagy infrastrukturális és - a hadiipart kizárva - ipari telepítés került szóba, ami, mint említettem, többnyire nem valósult meg. Most viszont megvalósultak jelentős befektetések, de a német tőke kifejezetten és szinte kizárólag a haditermelés szempontjából értékes és fontos vállalatok iránt érdeklődött, és ha hajlandó volt, miként sokszor valóban hajlandó volt jelentékeny tőke pótlólagos befektetésére, ennek fejében meghatározó szerepre tartott igényt a vállalati vezetésben, anélkül hogy alapozó tevékenységet végzett volna.

21 Nem elégedett tehát meg a részvénytulajdonnal, hanem közvetlen és döntő szót kívánt biztosítani magának a vezetésben is. Hála a hadigazdálkodásnak és részben az inflációnak, a felfutó magyar vállalatokban sorra megjelentek a német urak, még jóval azelőtt, hogy az SS 1944-ben rátette volna a kezét a nemzeti vagyon igen jelentős részére. Összegzésképpen azt lehet mondani, hogy Trianon az országot új, a nemzetközi gazdasággal szemben nyitott pályára kényszerítette, elkerülhetetlenné tette az ipari termék- és ágazatváltást, vagyis a modern termelési ágazatban a nagy volumenű „átszerkesztést", és egyúttal minden téren, de főként a mezőgazdaságban és az infrastruktúra terén akuttá tette a modernizálás követelményét. A magyar állam viszont - döntően a nemzetközi piaci és pénzfeltételek következtében - e kihívásoknak a húszas években csak részben volt képes megfelelni, a harmincas évek második felében pedig részben ismételten a nemzetközi feltételek kényszerítő hatása alatt olyan útra lépett, amely végeredményben nemcsak politikai következményeit tekintve tartogatott keserű gyümölcsöket, de esetleges kifutása végtelen károkat rejtett magában a magyar gazdaság szempontjából is. Ismeretes, hogy ilyesféle „kifutásra" már nem került sor, mivel helyette a teljes összeomlás és a gazdaság újabb lepusztulása következett be. 21 E jelenség meghatározó volt a bauxit kitermelése és feldolgozása, az olajipar, valamint a hadiipari üzemek esetében. -«