„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Hornyák Árpád: A Bácska határainak változása 1919–1920-ban

ahogy a vasutak is összekapcsolják a fontosabb központokat és a két folyót.

28 A bizottság javaslatát május 8-án vita nélkül elfogadta a Külügyminiszterek Tanácsa, majd négy nappal később a Legfelsőbb Tanács is jóváhagyta. Ezzel úgy tűnt, hogy a Bácska határainak kijelölése megtörtént, és a továbbiakban a békekonferenciának nem kell vele foglalkoznia. Hogy ez nem így történt, az a jugoszláv békedelegációnak volt „köszönhető". A jugoszlávok alapjában véve elégedettek voltak azzal, amit a konferencia megítélt nekik, különösen a Bácska tekintetében, ennek ellenére május elején minden határszakaszon újabb követelésekkel léptek fel.

29 Ami az általunk vizsgált Bácskát illeti, ott visszatértek a január eleji, nem hivatalos tervezethez, és követelték Bajának a délszláv államhoz csatolását.

30 Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy miért várt Belgrád májusig követelései kiterjesztésével - hiszen addigra a Határkijelölő Bizottság elkészült végleges javaslatával és a Legfelsőbb Tanács is elfogadta azt -, miért nem nyújtotta be korábban követeléseit. A ok abban keresendő, hogy ekkorra érkeztek be a Bácska és Baranya népességének összetételére vonatkozó összeírások, amelyeket még az év elején elrendeltek, és ekkor jöttek tisztába azzal, hogy a délszlávok aránya ezeken a területeken lényegesen nagyobb, mint korábban gondolták (ha nem is akkora, mint ahogy azt követeléseikben később feltüntették), következésképpen, hogy a nemzeti elvre való hivatkozással is kérhetik azokat. Baja esetében azonban nem csak a nemzetiségi elvre hivatkoztak. Az 1919. június 24-i jegyzékben a szláv etnikum többségének hangoztatása mellett főleg a város hidrotechnikai jelentőségére helyezték a hangsúlyt. A fő érv az volt, hogy ha Baja, vagyis a Duna azon ágának a kezdete, amely vízzel látja el a Ferenc-csatornát, Magyarországnál marad, akkor azt az ágat bármikor elzárhatják valamilyen ürüggyel, miáltal egész Közép-Bácska meg lenne fosztva egy fontos „kommunikációs eszköztől", aminek aszályos években végzetes következményei lennének.

31 Egy hónappal később, a június 16-án, Baján megtartott szláv nagygyűlés határozataira hivatkozva, már hat pontban összegezték, miért kell Bajának a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz tartoznia.

32 28 Deák, Francis: i. m. 429. 29 Nemcsak Magyarország, de Románia, Bulgária és Ausztria irányában is. 30 A január eleji, nem hivatalos tervezet a Pesic tábornok által a szövetségesek vezérkara előtt bemutatott tervezet volt, amely a követeléseket stratégiai érvekkel támasztotta alá. A békedelegáción belül a hivatalos követelések kidolgozása kapcsán fellépő vita következtében a horvát és szlovén képviselők követelésére elvetették ugyan a stratégiai elvre való hivatkozást (helyette a nemzeti-etnikai elvet alkalmazták), de lényegét tekintve elfogadták a Pesic-tervezetben megjelölt határvonalat, azzal a magyar szempontból kedvező módosítással, hogy a Bácskában Magyarországnak hagyták Baját, Baranyában Pécset és Szigetvárt, míg Zalában Nagykanizsát. Zapisnici... i. m. 317-319. 31 Mitrovic, Andrej: i. m. 152. 32

1. Baja Szabadka vonzáskörzetéhez tartozik, amely a szerb katolikusok (bunyevácok) szellemi és gazdasági központja, vagyis annak a népcsoportnak, amely Baján is többségben van. 2. Kereskedelmi szempontból is teljesen Szabadkához kötődik. 3. Bajától függ a Ferenc-csatorna. 4. Baja létérdekeit szem előtt tartva kíván csatlakozni az Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz. 5. Lakosságának többsége szerb (pravoszláv és katolikus) és szlovák. 6. Bája történelme során mindig szláv város volt. A memorandumot Baja főispánja, V. J. Dolinka írta alá. Mitrovic, Andrej: i. m. 164. 534