„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Hornyák Árpád: A Bácska határainak változása 1919–1920-ban
győzött államokkal való vitás kérdéseket népszavazás úján is lehet rendezni. 23 A szövetségesek megnyerésére tett erőfeszítések dacára azonban még március elején is úgy látszott, hogy Szabadka és a Bácska középső része Zomborral elveszett a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság számára. 24 Annak ellenére, hogy a bizottság nagy vonalakban már február 28-i ülésén kialakította álláspontját a Bácskára nézve, megjegyezve, hogy a határ „alapjában véve a szerbek által javasolt vonalat fogja követi", 25 csak március közepén vált majdnem bizonyossá, miután Cvijié beszámolt az angol, amerikai és francia szakértőkkel folytatott beszélgetéséről, hogy a Bácskában ki lesznek elégítve Jugoszlávia követelései. 26 Hivatalos értesítést még ekkor sem kaptak. 2. A határok megállapítása A határkijelölő bizottság 1919. április 6-án elkészítette végleges javaslatát a magyar-jugoszláv határra, amely a Bácskát illetően teljes mértékben akceptálta a jugoszláv követeléseket, úgy határozva, hogy Jugoszlávia Bácskának azt a részét kapja meg, „amelyet a Jugoszlávia bánáti határára, a Szegedtől délkeletre lévő ponttól a Dunánál fekvő Kiskőszegig húzott transzverzális vonal bezár". 27 A döntést három érvvel indokolták. Egyrészt, hogy a Jugoszláviának ítélt területeken a délszlávok csoportjába tartozó népesség - ha a hivatalos magyar statisztikák helytállóak - relatív többséget képez. Másrészt, mert Szabadka és Zombor nagy, félurbánus, félparaszti körzeteiben abszolút többséget képeznek a szlávok, és évszázadok óta a délszláv kultúra központjai. Végül pedig, mert az ott található vasutak és vízi utak szükségesek a terület gazdasági fejlődéséhez, a Ferenc- és a Ferenc József-csatornák összekötik a Dunát és a Tiszát, mint 23 Trumbic feljegyzései. Idézi Krizman, Bogdan: Pitanje granica Vojvodine na Pariskoj mirovnoj konferenciji 1919 god. In: Zbornik za drustvene nauke Matice srpske, broj 24. (1959), 57. - Ez a felajánlás mindenekelőtt az Egyesült Államok jóindulatát volt hivatva biztosítani, amelyre nem elsősorban az északi határ tekintetében, hanem az Olaszországgal meglévő területi viták rendezéséhez volt szüksége. Maga az ajánlat azonban nagyon is átgondolt volt, mivel biztosra lehetett venni, hogy a szövetségesek, mindenekelőtt Franciaország, nem fognak belemenni abba, hogy népszavazás döntsön a vesztes államokkal meglévő területi vitákban, főleg Elzász-Lotaringia miatt. 2 * Uo. 57. 25 A részletek kidolgozását pedig március 2-án egy albizottság hatáskörébe utalta. Deák, Francis: Hungary at the Paris Peace Conference. New York, 1972, 48. - Noha a részletek kidolgozása későbbi időpontra lett halasztva, véleményünk szerint az idézett megjegyzés azt jelentette, hogy olyan szinten már nem volt vita, hogy Szabadkát és Zombort kinek ítélik. 26 Zapisnici... i. m. 81. Ez a döntés meghozatalától a döntés eredményéről való értesülésig eltelt majd háromhétnyi idő is bizonyítja, hogy nem volt alaptalan a kisebb országok képviselőinek az a panasza, hogy a nagyhatalmak nem veszik őket olyan mértékig figyelembe döntéseik meghozatalánál, mint az őket megilletné, illetve hogy nem tájékoztatják őket a kellő időben hivatalosan. 27 Deák, Francis: i. m. 429. 533
