„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Hornyák Árpád: A Bácska határainak változása 1919–1920-ban

lalkoztak a történelmi érvekkel, de azért megemlítették, hogy a betelepülő magyarok délszlávokat találtak a területen, akik a XVI. századi török pusztításig megmaradtak, s azt követően a betelepülő szerbeknek köszönhetően a táj egyre inkább szerb karakterűvé vált, olyannyira, hogy a XVI-XVIII. századig a térképek „Rácország" néven jelölték. Természetesen nem mulasztottak el hivatkozni egy magyar tudósra, Acsády Ignácra sem, aki művében 1721-re vonatkozóan még 95% szerbről beszélt, és kiemelni, hogy a nemzetiségi arányok csak az azt követő tudatos, tervszerű német és magyar telepítés következtében változtak meg.

18 A stratégiai érvelésben igyekeztek bizonyítani, hogy az általuk javasolt határvonal a nagyhatalmak szempontjából is a legelőnyösebb. Hangsúlyozták, hogy a Duna-Tisza közötti síkságon a kért határ a legbiztonságosabb, mert ha attól délre vonnák meg, akkor a Bácska egészének védelme lenne megkérdőjelezve. Magyarországnak elegendő vasútvonala és közlekedési útvonala lenne a két folyó közötti területen ahhoz, hogy egy esetleges osztrák-magyar támadás ebből az irányból induljon, és ez elegendő ok arra, hogy a szövetségesek kiköveteljék e támadási irányból való biztosításukat, ami csak az általuk javasolt vonal meghúzása esetén elérhető.

19 Fontosnak tartották biztosítani a szövetségeseket arról is, hogy a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságra mindig számíthatnak a német keleti expanzióval szemben. Noha a jugoszlávok követeléseik alátámasztásánál az angol és amerikai szakértők tanácsaira támaszkodva jártak el, a nagyhatalmak képviselőinél tartott előterjesztésükkel nem értek el átütő sikert. A Négyek Tanácsa úgy döntött, hogy a délszláv állam határainak megállapítását a már meglévő román-jugoszláv határmegállapító bizottság hatáskörébe utalja, és csak később hozza meg döntését.

20 A határmegállapító bizottság nem tartott igényt sem a jugoszláv, sem a román fél szakértőinek közreműködésére,

21 így azok csak nem hivatalos úton próbálkozhattak kapcsolatba kerülni a bizottság tagjaival, és befolyást gyakorolni rájuk.

22 Nem csoda hát, ha különböző híresztelések keringtek arról, hogy mely területeket fogja a bizottság a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak ítélni, és melyeket nem. Ezek a híresztelések közrejátszottak abban, hogy a jugoszláv békedelegáció mindent elkövetett annak érdekében, hogy megnyerje magának a nagyhatalmak jóindulatát. Ezt a célt szolgálta a február 25-i meghallgatáson tett felajánlása, mellyel vállalta, hogy elfogadja a népszavazást a Bácska tekintetében, amennyiben más államok is elfogadják, hogy a le18 Zapisnici... i. m. 344. 19 Zapisnici... i. m. 350. 20 Kivéve az olasz-jugoszláv határ megállapítását, amely túlságosan is kényes kérdés volt ahhoz, semhogy egy bizottság hatáskörébe lehetett volna utalni. 21 A vesztes államok szakértőiről nem is beszélve. 22 Jugoszláv részről különösen Cvijic és Pupin volt az, aki joggal remélhette, hogy hatni tud a nagyhatalmak szakértőire, lévén mindketten nemzetközileg elismert tudósok. A délszláv delegáció tagjai a hivatalos körökkel igyekezetek jó kapcsolatot fenntartani. Pasic a francia Tardieu-vel, Pesic tábornok a katonai körökkel, míg Trumbic és Smodlaka az amerikaiakkal, valamint Weakham Stead és Seaton Watson, továbbá Arthur Evans személyén keresztül az angol mértékadó körökkel tartotta a kapcsolatot. Mitrovic, Andrej: Razgranicenje Jugoslavije sfl Madarskom i Rumunijom. „Forum" Növi Sad, 1975/11. 532