„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Süli-Zakar István: Hajdú-Bihar megyei közigazgatási határváltozások

vekedett, de az árvízmentesítési és lecsapolási munkálatok egy sor kedvezőtlen következménnyel is jártak: - A vizsgált területen kiépített s az ország legsűrűbb csatornahálózatának (kb. 5000 km) számító vízművek nem képesek minden évben elvezetni a felesleges belvizet s pótolni a kb. 250 mm-es nyári vízhiányt. - A folyók felső - romániai - szakaszán bekövetkezett antropogén hatások (elsősorban az erdőirtások) révén nőtt az árvizek gyakorisága és veszélye. Az árvízvédelmi töltések kb. 50%-a nem éri el az előírt méretet. - A talajvízviszonyok megváltozása - ez a legsúlyosabb következmény - szikesedésre hajlamossá tette csaknem az egész vizsgált bihari térséget. A felsorolt okok miatt a terület mezőgazdaságának termelési biztonsága nem megfelelő. A mezőgazdasági nagyüzemek 11 mutatójából számított vállalati rangsor szerint az országban 1980-ban működő 1338 tsz között a bihariak besorolása igen kedvezőtlen volt: csaknem háromnegyed részük az utolsó harmadban helyezkedett el.

32 Mégis, a kiszárított rétek és mocsarak szántóföldi művelésbe fogása révén ugrásszerűen megnőtt az egykori mocsárvidék mezőgazdasági produkciója. Ezt a folyamatot jelentős mérvű bevándorlás is támogatta. A régi sárréti falvak népességszáma felduzzadt, s a nagy határú települések külterületén (pl. Komádiban) számos major keletkezett. Még új települések életre hívására is történtek kísérletek (pl. Újiráz, Körösújfalu). A térség gazdaságának központja mindig is Nagyvárad volt, de az első világháború előtti időszakban a megyeszékhely felől sugarasan szétágazó vonalak még szorosabbra fűzték e vidék s a nagy kereskedelmi-ipari-igazgatási központ kapcsolatait. Ebből adódik, hogy a Biharban észlelhető vonzáskörzeti, urbanizációs és elmaradottsági problémák jelentős része a trianoni határmegvonás után jelentkezett, s arra vezethető vissza. Az új országhatár megfosztotta a térséget természetes központjától, Nagyváradtól, másrészt az országon belül is periferikus határ menti területté tette Csonka-Bihart.

33 A magas szintű szervezőközpont hiányából és a marginalitásból adódó problémákra adott elsődleges válaszok, megoldási kísérletek - erős irredenta éllel - a két világháború között születtek meg. A Horthy-korszak lényegében „életben tartotta" a csonka megyéket, megyecsonkokat - Csonka-Bihar a maga 60 településével még csak nem is számított kis közigazgatási egységnek,

34 területe (2771 km

2

) még nagyobb is volt, mint a szomszédos, csonkítatlan Hajdú megyéé (2386 km

2

). Igaz, népessége és népsűrűsége alacsonyabb volt (176 002 fő; 69,5 fő/km

2

, illetve 295 898 fő, 124 fő/km

2 1930. december 31-én). Az igazi 32 Béres Csaba - Süli-Zakar István: Bihar, térbeli hátrányok - társadalmi problémák. Debrecen-Berettyóújfalu, 1990. 33 Süli-Zakar István: Városi központok nélkül maradt falusi térségek társadalomföldrajzi viszonyai Északkelet-Magyarországon, In: Kovács Teréz (szerk.): Válság és kiút. Falukonferencia előadásai. MTA RKK, Pécs, 1991,117-122. 34 Hajdú Zoltán: Az Alföld közigazgatási területszervezésének problémái a két világháború közötti magyar földtudományban. Alföldi Tanulmányok VI. Békéscsaba, 1982,195-212. 472