„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Süli-Zakar István: Hajdú-Bihar megyei közigazgatási határváltozások

problémát az jelentette Csonka-Bihar vármegye esetében, hogy területén egyetlen város sem létezett, közlekedési hálózata szétdarabolt volt, a hozzá tartozó területek csak csekély térkapcsolati rendszerben álltak egymással. A korszak éleslátású geográfusa, dr. Mendöl Tibor debreceni egyetemi professzor így látta a helyzetet: „Csonka-Biharban minden csonka. Nincsen egyetlen kerekded, határain belül záruló tájegysége, csupa határain túl kiegészülő tájdarabokból rakódik össze mozaikszerűen. Semmi sem kezdődik, vagy fejeződik be a területén, minden csak átfut rajta: csonka, egymással össze nem függő folyószakaszok, vasútvonal-szakaszok és csak újabban kiegészülő útszakaszok. Igazi szíve ennek a csonknak nincs. Nagyjából a közepe táján kiválasztották a legnagyobb falut, s kinevezték megyeszékhellyé. Berettyóújfalu a szó geometriai és közigazgatási értelmében vett központ, faluban elültetett városmag - ma még alig egyéb. Rajta ül egy vasútvonalon, amely Várad felé tart. A megye derekának valóban ez a vonal az ütőere. Am északon és délen vele össze nem függő vonalak futnak, szintén a virtuálissá vált központ, Várad irányába, ezeken most megfordult a vérkeringés Debrecen, illetve Békéscsaba felé. Ennek a két városnak gazdasági súlya erősen érvényesül: a kis Berettyóújfalu semmiképpen sem veheti fel velük a versenyt.. ."

35 Megtörtént tehát Berettyóújfalu tétova kijelölése megyeszékhellyé: néhány középületet, kórházat kapott a település, de igazi fejlesztésére a területi revízióban bízó magyar államvezetés nem is gondolt. Berettyóújfalu Nagyvárad hiányát természetesen bármilyen jelentős fejlesztés révén sem lett volna képes pótolni. A korabeli hangulatot - és vélekedést -jól szemlélteti az előző idézet folytatása: „Minden út- és vasútvonal Várad felé tart a síkság felől: Várad rajta ül az utak és vasutak csomózásán. Nem is találunk a régi Bihar vármegye területén egyetlen olyan helységet, amely a hatalmas Várad árnyékában másod-harmadrendű helyi központnál többre vihette volna. Bihar egységének ez a város volt a megtestesítője, anyagi és szellemi erejének gyújtópontja. Várad árnyéka, mint valami halotté, ott lebeg ma is Csonka-Bihar sorsa felett. Az elmetszett utak és vasutak, mint ujjak vérző csonkjai mutatnak felé, vagy mint átmetszett ütőerek, amelyeket a szív közelében vágtak el. A szív most is itt van a közelben és mégis valószínűtlen messzeségbe került."

36 1940-ben Észak-Erdély visszacsatolásával Bihar vármegye (kisebb déli része nélkül) újra egyesült, A megyei adminisztráció néhány háborús év időtartamára újra Nagyváradra költözött, majd a szovjet csapatok elől nyugatra menekült. 4. A tanácsi megyerendszer kialakulása: Hajdú-Bihar megye megszületése 1945, főleg pedig a párizsi békeszerződés után a magyar államvezetés leszámolt elődei irredenta aspirációival. Ez tükröződik az 1949-50-es közigazgatási reform intézkedéseiből. E közigazgatási rendelkezés két megye között osztotta fel 35 Mendöl Tibor: 1938, i. m. 36 Uo. - A Trianon utáni Nagyváradról lásd a kötetben Fleisz János tanulmányát. 473