„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Süli-Zakar István: Hajdú-Bihar megyei közigazgatási határváltozások

5. ÁBRA: A Tiszántúl közigazgatása Hajdú vármegye megszervezése után (1876) 3. Csonka-Bihar vármegye (A hátrányos helyzet kialakulásának földrajzi alapjai) Az első világháború után a harmadára csökkent területű országban alapvetően megváltoztak a térszerkezeti viszonyok. A trianoni határmegvonás után Debrecen az egész Tiszántúl egyetlen nagyvárosa maradt. Nagyvárad, Arad és Szatmárnémeti versenyétől „megszabadulva", versenytárs nélküli regionális központtá lépett elő. Sem a mezővárosi múltját ekkor még letagadni nem tudó Nyíregyháza vagy Békéscsaba, sem a határperemre került Gyula, s természetesen a megyecsonkokban megyeszékhellyé előléptetett községek (mint Csonka-Biharban Berettyóújfalu, Csonka-Szatmárban Mátészalka) nem versenyezhettek vele. (6. ÁBRA) A két világháború között a pangó gazdaság körülményei mellett alig volt mód az infrastruktúra alaposabb fejlesztésére. Ennek ellenére az alsó fokú iskolahálózat - a tanyasi iskolák megépítésével - éppen ekkor épült ki teljesen. Mátészalka és Berettyóújfalu megyei kórházat és több középfokú intézményt ka469