„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Süli-Zakar István: Hajdú-Bihar megyei közigazgatási határváltozások

és a nyomában járó urbanizáció lényegében még csak a fővárosra s a nagyobb városokra korlátozódott, a vidék urbanizációja épphogy csak megindult.

24 Hajdú és Bihar vármegyékben a két megyeszékhely, Debrecen és Nagyvárad iparosodása és urbanizációja volt gyorsabb ütemű.

25 A korábbi - mezőgazdasági terményeket feldolgozó - iparhoz szélesebb spektrumú feldolgozás csatlakozott. (Különösen Nagyváradon: textilipar, gépipar, olajfinomító.) Mindkét városban közcélra is termelő kis hőerőműveket építettek, s ez a városi és lakossági villanyvilágítás mellett városi villamosvasút kiépítését is lehetővé tette. A nagyvárosok meginduló urbanizációjához képest a többi település polgári fejlődése vontatottabban haladt. Lényeges gazdasági változást jelentett ugyanakkor a mezőgazdaság intenzív fejlődése. Ide sorolható a legelőterületek feltörése, melyet Debrecen s a Hajdúság térségében jelentős tanyásodási folyamat kísért. A Sárrétek vidékén a lecsapolások után ugyancsak jelentős népességgyarapodást eredményezett a nyolc-tízszeresére növekedett szántóterület. A vasút bekapcsolta az ország gazdasági vérkeringésébe ezeket a korábban elzárt vidékeket. Különösen az árutermelő nagybirtokosok mezőgazdasági - esetenként már feldolgozóipari - tevékenysége vált országos jelentőségűvé.

26 A századfordulóra - a későbbi korok ezt az időszakot „a boldog békeidők"-ként emlegették - a nagy történelmi múltra visszatekintő Szabolcs és Bihar vármegyék közé ékelődve stabilizálódott Hajdú vármegye közigazgatási helyzete.

27 (5. ÁBRA) 24 Tóth József: Urbanizáció az Alföldön. Területi és települési kutatások 3. Akadémiai Kiadó, Bp., 1988. 25 Mendöl Tibor: Bihar vármegye földrajza. In: Magyar városok és vármegyék monográfiája. XXV. kötet. Bp., 1938, 23-42.; Mendöl Tibor: Hajdú vármegye és Debrecen földrajza. In: Csikvári Antal (szerk.): Vármegyei szociográfiák XII. Bp., 1940,11-21. 26 Papp Antal: Az Alföld vonzásközpontjai és vonzáskörzetei a XX. században. Az Alföld gazdaságföldrajzi kutatásainak eredményei és további feladatai I. A plenáris ülés előadásai. MTA FKI Alföldi Csoportja, Békéscsaba, 1984,147-169. 27 Papp Antal: Hajdú-Bihar megye és városai. In: Kulcsár Viktor - Lackó László (szerk.): Magyarország megyéi és városai. Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1975, 295-320. - A századelő Magyarországának régiói között elfoglalt helyére lásd a kötetben Belnszky Pál tanulmányát. 468