„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Süli-Zakar István: Hajdú-Bihar megyei közigazgatási határváltozások

4. ÁBRA: A Tiszántúl középső részének igazgatási térképe Hajdú vármegye létrehozása előtt 1 - Hajdú vármegye határa 1876 és 1949-50 között; 2 = Hajdú-Bihar megye határa 1949-50 óta Görög Demeter: Magyar Atlasz, azaz a magyar-, horvát- és tótországi megyék és szabad külterületek földképei. Pest, 1860 A kiegyezést követően Magyarországon igen számottevő gazdasági fejlődés ment végbe, másrészt jelentős infrastrukturális beruházások valósultak meg. Az elmúlt évtizedekben a dualizmus negatív jellemvonásait emelték ki vagy túlozták el, így pl. a kivándorlást (bár az inkább a történelmi Magyarország északkeleti megyéiben volt jelentős), az agrárproletárok magas számát vagy Budapest túlzott gazdasági-kulturális-politikai térnyerését, a közlekedési hálózat centralizáltságát stb. Ma már némileg más a korszak megítélése: ekkor volt Magyarországon a demográfiai robbanás időszaka, s Budapest (Bécs, Prága, Lemberg mellett) csak egyike volt a Monarchia nagyvárosainak, az országon belül is jelentős nagyvárosoknak (Zágráb, Pozsony, Kassa, Kolozsvár) ellensúlyozta jelentőségét. Abban a tekintetben azért nem változott meg a korszak megítélése, hogy az iparosodás 467